2010. október 14., csütörtök
kedvenc képem
2010. október 13., szerda
kell-e egyáltalán a vállalkozói élet
ezt a kérdést sokat teszik fel nekem nap mint nap, hiszen van egy jól menő munkahelyem, volt egy felelős magas beosztásom, és relatív sok pénzt kerestem. Ezek után miért akarok a bizonytalanba belevágni.
Nos, mert úgy érzem, nincs más választásom.
Két kicsi gyerekkel 6 évre kiestem a munkából (jó nem teljesen, mert azért itthonról dolgoztam a cégemnem a két terhesség között, csak hogy el ne felejtsenek), ezért még a munkahelyemet sem hibáztathatom, hogy már rég felvettek valakit a helyemre. Másrészt még ha vissza is vesznek más munkakörbe (eddig kontrolling és treasury igazgató voltam egy multinál, és mint pénzügyi tanácsadó van esélyem a folytatásra), akkor sem tudok napi 8 órás munkahelyet betölteni, úgy hogy Budapestre oda-vissza utazom napi fél órát a munkahelyemre, így jó esetben is 6-7 között érek haza, és nekünk nincs közelben nagymama, aki elhozza az unokáit az oviból, meg majdan a suliból. Tehát van két évem, mire újra munkába kell állnom, hogy kiderüljön, tudok-e saját lábra állni, vagy marad a ma még elképzelhetetlen időbeosztást igénylő alkalmazotti státusz.
Épp olvastam a http://www.gazdagmami.hu/ -n, hogy egy 1600 anyuka megkérdezésével készített tanulmány szerint kiderült, hogy a kismamák 47%-a nem tud visszamenni az eredeti munkahelyére dolgozni a GYES lejárta után. Mondjuk mit várunk mi magyarok, ha 3 évig otthon ülünk. A munkahely természetesen nem vár eddig. Nincs is ilyen tán az egész világon. USA-ban 6 hét és mehet vissza az anyuka dolgozni. Persze mi is visszamehetünk hamarabb, de azt én sem szerettem volna, imádom nézni hogy cseperednek a gyermekeim a nap minden percében. Igaz, ezért nem is panaszkodom, hanem megpróbálok az új helyzethez alkalmazkodni.
Nos, mert úgy érzem, nincs más választásom.
Két kicsi gyerekkel 6 évre kiestem a munkából (jó nem teljesen, mert azért itthonról dolgoztam a cégemnem a két terhesség között, csak hogy el ne felejtsenek), ezért még a munkahelyemet sem hibáztathatom, hogy már rég felvettek valakit a helyemre. Másrészt még ha vissza is vesznek más munkakörbe (eddig kontrolling és treasury igazgató voltam egy multinál, és mint pénzügyi tanácsadó van esélyem a folytatásra), akkor sem tudok napi 8 órás munkahelyet betölteni, úgy hogy Budapestre oda-vissza utazom napi fél órát a munkahelyemre, így jó esetben is 6-7 között érek haza, és nekünk nincs közelben nagymama, aki elhozza az unokáit az oviból, meg majdan a suliból. Tehát van két évem, mire újra munkába kell állnom, hogy kiderüljön, tudok-e saját lábra állni, vagy marad a ma még elképzelhetetlen időbeosztást igénylő alkalmazotti státusz.
Épp olvastam a http://www.gazdagmami.hu/ -n, hogy egy 1600 anyuka megkérdezésével készített tanulmány szerint kiderült, hogy a kismamák 47%-a nem tud visszamenni az eredeti munkahelyére dolgozni a GYES lejárta után. Mondjuk mit várunk mi magyarok, ha 3 évig otthon ülünk. A munkahely természetesen nem vár eddig. Nincs is ilyen tán az egész világon. USA-ban 6 hét és mehet vissza az anyuka dolgozni. Persze mi is visszamehetünk hamarabb, de azt én sem szerettem volna, imádom nézni hogy cseperednek a gyermekeim a nap minden percében. Igaz, ezért nem is panaszkodom, hanem megpróbálok az új helyzethez alkalmazkodni.
nyugta vagy pénztárgép
felmerült, hogy nem kell pénztárgépet venni, elég csak nyutát adni a vásárlóknak. De jó is lenne, hiszen egy pénztárgép kb 40 ezer Ft-ról kezdődik. Mondtam már, hogy az egyik barátnőm is pont használtruha üzletet nyitott? múlt hét szerdán. Az ötletet ugyan tőlem "nyúlták" le :-) , de egyáltalán nem baj, elég messze van innen, és legalább a tapasztalatinkat meg tudjuk osztani. Szóval ő mondta, hogy nem kell pénztárgép. Megkérdezte a jogi fórumon, ott is azt a választ kaptam, hogy nem kell. A saját könyvelőm szerint kell. Igyhát ismét nekiálltam jogszabályt kutatni, és lám, azt találtam, hogy tényleg kell. 2009 októberében változott a törvény. http://www.apeh.hu/data/cms141551/18_szamla_nyugta.pdf 2.5-ös pont.
idézek belőle:
"Nyugtaadási kötelezettségüknek kizárólag pénztárgéppel, taxaméterrel tehetnek eleget az alábbi adóalanyok, illetve üzletek:
a 2009. október 15. napján hatályos TEÁOR ’08 47.1-47.7 és 47.91 szerinti kiskereskedelmi, az 56.1 és 56.3 szerinti vendéglátási (kivéve a mozgó szolgáltatásnyújtást), az 55.1-55.3 szerinti szálláshely-szolgáltatási, a 77.1-77.2 és77.3.3 szerinti kölcsönzési és a 95.1-95.2 szerinti javítási tevékenységet folytató valamennyi adóalany, üzlet, mozgóbolt,"
Tehát, pénztárgépet veszek...
idézek belőle:
"Nyugtaadási kötelezettségüknek kizárólag pénztárgéppel, taxaméterrel tehetnek eleget az alábbi adóalanyok, illetve üzletek:
a 2009. október 15. napján hatályos TEÁOR ’08 47.1-47.7 és 47.91 szerinti kiskereskedelmi, az 56.1 és 56.3 szerinti vendéglátási (kivéve a mozgó szolgáltatásnyújtást), az 55.1-55.3 szerinti szálláshely-szolgáltatási, a 77.1-77.2 és77.3.3 szerinti kölcsönzési és a 95.1-95.2 szerinti javítási tevékenységet folytató valamennyi adóalany, üzlet, mozgóbolt,"
Tehát, pénztárgépet veszek...
2010. október 7., csütörtök
TEÁOR számok és tevékenységi körök
Megjöttem az okmányirodából. NEM sikerült vállalkozóvá vállnom. Mivel még nincs meg az üzlet, ezért azt mondta a már említett kedves hölgy, hogy még ne is jelentsem be, hogy vállalkozó akarok lenni, mert akkor 15 napon belül el is kell kezdeni a bejelentett tevékenységet. Márpedig, mint újépítésű ingatlan, én ebben a 15 napban nem bízom, hogy minden engedélye meg lesz. Másrészt meg csak olyan tevékenységet jelentsek be, amit tényleg végezni fogok. Ugyanakkor célszerű most mindet bejelenteni, mert ugyan később is bármikor meg tehetem, de az már nem lesz ingyenes (kétezer valahányszáz Ft a változtatás). Szóval a kiválasztott tevékenységi körök és TEÁOR számok:
471901 Iparcikk jellegű vegyes kiskereskedelem
477902 Hasznltruha-lábbeli
477906 Használt iparcikk kiskereskedelem
Ebben a háromban benne van, ha játékot, babakocsit, gyerekruhát, újonnan vagy használtan, illetve ha az Euros boltokhoz hasonló vegyi, műanyag, élelmiszert kívánok értékesíteni. Ezen utóbbikhoz ugyan kell végzettség, de elég hozzá a főiskolai diplomám, a kereskedelmi szak.
Tehát ha meglesz az üzlet, akkor viszont már interneten fogom bejelenteni.
Azt viszont, ha nincs jogi forma, akkor hogy lehet addig számlára vásárolni nem tudom. Meg kell kérdezni a könyvelőt, állítólag régen a vállalkozói igazolvány kiváltása előtt már fél évvel lehetett számlára vásárolni. Érdekes egy szabály.
471901 Iparcikk jellegű vegyes kiskereskedelem
477902 Hasznltruha-lábbeli
477906 Használt iparcikk kiskereskedelem
Ebben a háromban benne van, ha játékot, babakocsit, gyerekruhát, újonnan vagy használtan, illetve ha az Euros boltokhoz hasonló vegyi, műanyag, élelmiszert kívánok értékesíteni. Ezen utóbbikhoz ugyan kell végzettség, de elég hozzá a főiskolai diplomám, a kereskedelmi szak.
Tehát ha meglesz az üzlet, akkor viszont már interneten fogom bejelenteni.
Azt viszont, ha nincs jogi forma, akkor hogy lehet addig számlára vásárolni nem tudom. Meg kell kérdezni a könyvelőt, állítólag régen a vállalkozói igazolvány kiváltása előtt már fél évvel lehetett számlára vásárolni. Érdekes egy szabály.
Egyéni vállalkozás bejelentése és egyéb fontos teendők
Eljött a nagy nap, ma megkapom a kulcsot az üzlethez. A használatbavételi még nincs meg, de addig is pakolhatok.
Sőt, a nyitásig még számos teendő vár.
Egyéni vállalkozói kiváltása, illetve bejelentése.
Mivel az igazolványt már nem kötelező kiváltani, így az egész ingyen van (az igazolvány kiváltás már 10.000 Ft-ba kerülne). Egyenlőre nem kérem, remélem sehol nem fogják tőlem kérni. Hallottam, hogy bankban előszeretettel kérik, addig nem nyitnak vállalkozói számlát, hiába nem kötelező. A bejelentést próbáltam a neten, letöltöttem a szükséges szoftvert, leszedtem a megfelelő nyomtatványt, de a kitöltéséhez már segítséget szerettem volna. Hívtam is a helyi illetékes okmányirodát, ahol nagyon kedves volt a hölgy, de mondta, hogy személyesen fáradjak be. Puff! Mindegy, ma 2-re van időpontom, majd becuccolunk a kisfiammal, de pont ezt szerettem volna elkerülni.
Vennem kell még mérleget és pénztárgépet.
Sajnos csak a hitelesített mérleg a jó, hiába kapni 6 ezerért szuper jót, de nincs hitelesítve. Sőt, állítólag azt a fajtát nem is lehet, amire rákérdeztem. Pedig árszorzós, világíós, külön vevőfelé mutatós. A hitelesített az kb 23 ezerbe kerül.
Pénztárgép árak terén még jobb a helyzet. Minimunm 40+áfa körül indulnak. Találtam egy honlapot, ahol bérelni lehet, http://www.pog.hu/, de így is 25 ezer egyszeri induló összeg + havi 1990 a bérleti díj. A könyvelő azt mondta, hogy nyugta nem elég, mindenféleképpen kell a pénztárgép. No ennek azért utána nézek.
Csináltatni szeretnék kirakatmatricát. Mint használtruha üzlet, nagy kirakatot nem igen tudok elképzelni, inkább lefedem az ablak egy részét. Persze ezt se csináltattam még soha, úgyhogy ennek is utána nézni, hol lehet, hogy működik, mennyiért. Találomra felhívtam a netről egy céget, aki a nyomtatással foglalkozik, ott adtak egy grafikus telefonszámot. Most arra várok, hogy ő mondjon rá valamit. Az igényem egy boldog családi idill kép, ahol a gyerekek ugrálnak, mosolyognak. Inspirációnak a DM matricákat vettem, nekem az nagyon tetszik. Persze én gyerekekkel szeretném.
Aztán venni kell a nyomtatványboltban Áfa tömböt, vásárlók könyvét, amit még hitelesíttetni is kell az önkormányzatnál, zárv-nyitva táblát, dohányozni tilos táblát. Tehát a következő állomás egy nyomtatványbolt.
Most viszont rohanok az okmányirodába, a vállalkozóiért.
Sőt, a nyitásig még számos teendő vár.
Egyéni vállalkozói kiváltása, illetve bejelentése.
Mivel az igazolványt már nem kötelező kiváltani, így az egész ingyen van (az igazolvány kiváltás már 10.000 Ft-ba kerülne). Egyenlőre nem kérem, remélem sehol nem fogják tőlem kérni. Hallottam, hogy bankban előszeretettel kérik, addig nem nyitnak vállalkozói számlát, hiába nem kötelező. A bejelentést próbáltam a neten, letöltöttem a szükséges szoftvert, leszedtem a megfelelő nyomtatványt, de a kitöltéséhez már segítséget szerettem volna. Hívtam is a helyi illetékes okmányirodát, ahol nagyon kedves volt a hölgy, de mondta, hogy személyesen fáradjak be. Puff! Mindegy, ma 2-re van időpontom, majd becuccolunk a kisfiammal, de pont ezt szerettem volna elkerülni.
Vennem kell még mérleget és pénztárgépet.
Sajnos csak a hitelesített mérleg a jó, hiába kapni 6 ezerért szuper jót, de nincs hitelesítve. Sőt, állítólag azt a fajtát nem is lehet, amire rákérdeztem. Pedig árszorzós, világíós, külön vevőfelé mutatós. A hitelesített az kb 23 ezerbe kerül.
Pénztárgép árak terén még jobb a helyzet. Minimunm 40+áfa körül indulnak. Találtam egy honlapot, ahol bérelni lehet, http://www.pog.hu/, de így is 25 ezer egyszeri induló összeg + havi 1990 a bérleti díj. A könyvelő azt mondta, hogy nyugta nem elég, mindenféleképpen kell a pénztárgép. No ennek azért utána nézek.
Csináltatni szeretnék kirakatmatricát. Mint használtruha üzlet, nagy kirakatot nem igen tudok elképzelni, inkább lefedem az ablak egy részét. Persze ezt se csináltattam még soha, úgyhogy ennek is utána nézni, hol lehet, hogy működik, mennyiért. Találomra felhívtam a netről egy céget, aki a nyomtatással foglalkozik, ott adtak egy grafikus telefonszámot. Most arra várok, hogy ő mondjon rá valamit. Az igényem egy boldog családi idill kép, ahol a gyerekek ugrálnak, mosolyognak. Inspirációnak a DM matricákat vettem, nekem az nagyon tetszik. Persze én gyerekekkel szeretném.
Aztán venni kell a nyomtatványboltban Áfa tömböt, vásárlók könyvét, amit még hitelesíttetni is kell az önkormányzatnál, zárv-nyitva táblát, dohányozni tilos táblát. Tehát a következő állomás egy nyomtatványbolt.
Most viszont rohanok az okmányirodába, a vállalkozóiért.
2010. szeptember 27., hétfő
hol tartok most - aktuális kérdések
Olyan gyorsan pörögnek az események, csak erre nem jut idő, hogy ide írjak sajnos.
De szeretném ezt most kicsit pótolni.
Szóval lefoglaltam az üzlethelyiséget. Egy teljesen új építésű ház, aminek az utcafrontján 3 kiadó üzlet lesz, abból 1 lesz az enyém. A bérleti díj 80 e + áfa, ami elég sok, de legalább a legjobb helyen van a faluban. Az eredeti átadás most, október 1-el lett volna, de sajnos csúszik (mint minden új építés), így jelenleg október 31-et ígérnek.
Addig is már bemehettem mérni. Egy 6,2X5,35 m-es eladóterű üzlethelyiség. Elterveztem, hogy hova milyen berendezést teszek. Már vettem 4 turkáló kosarat és két különböző kinézetű ruhasztendert, mindet a Vaterán. Sajnos itt Áfás számlát nem kaptam, de még mindig jobban járok, mintha újonnan valahol számlával vásárolok. Ugyan itt tervezem megvenni a pénztárpultot is.
Az eladó hölgyel már szintén megállapodtam. Ajánlották, hogy megbízható, (bár azt is mondták hogy megbízható eladó nincs-remélem ez csak rosszmájú megjegyzés, de lehet, hogy csak én vagyok naiv), ráadásul nekem nagyon-nagyon szimpatikus. Hivatalosan fog 8 órát dolgozni, a többi időben meg az édesannyja beugrik (persze hivatalos papirozás után), mondjuk betegség, szabadság idejére. Meg szerencsére én, mint tulajdonos bármikor beállhatok a púlt mögé.
S a legjobb. Már jártam egy csomó nagykerben. Mindenhova most hozzák az őszi-téli ruhákat, van ahol rendes várólista van, pl a budaörsi Kaméleonban. Pedig jó sok nagyker van, szerencsére, mert így minden nagyker egy kicsit mást próbál nyújtani, nagy a verseny. Van ahol lehet válogatni, van ahol direkt nem, hogy demonstrálják, hogy mindenki az eredeti bálát kapja, nincs kiválogatva belőle semmi. Az árak is szórnak rendesen, és nem feltétlenül tükrözik a minőséget.
Már vettem is néhány 10 kg (kb 50) ruhát, de szintén internetes aukción, szintén számla nélkül. Olyan jó látni a sok szép kis babaholmit. Sikerült beszereznem pl. egy 6 kg-os 100% Next csomagot. Ezt ma ki is mostam :-)), megérdemli a törődést, olyan szép áru. Persze ez nem volt olcsó, darabja majd 300 Ft. Ezért javasolták több nagykerben, hogy az ilyen ruhát bátran kell árazni, legalább 1000-1400 darabja, mert különben sosem térül meg. Hát, kíváncsi vagyok, hogy tényleg megveszik-e ennyiért, de azt látom, hogy egy barátnőmnél az internetes áruházában ennyiért el tudja adni. Megpróbálom én is, de a felsőkategóiás használt mellett próbálok sima I. osztályú, sőt II. osztályú termékeket is majd. A felsőkategóriás tervezem az egyedi közép sztenderekre tenni, az I. osztályút a sima hosszú fal menti akasztósra, a II. osztályt pedig a túrkálóba.
Egy másik, családi barátról most derült ki, hogy ő is használtruhás boltot nyit a napokban, csak messze vidéken. Fel is kerekedtünk, és együtt jártuk a nagykereket (meg mindkettőnk pici babája).
Jó, hogy sok infót meg tudtunk osztani egymással, pl tőle tudtam meg, hogy nem is kell nekem pénztárgépet venni 50 ezerért, elég a számlatömb. A saját könyvelőm szerint nem elég, de most megkéreztem egy szakértői fórumon, és ott is azt mondták, hogy elég.
Meg hogy tényleg nem kell bankszámlát sem nyitni, csak akkor lehet minden egyes adóbefizetéskor sorban állni az Apehnál, ami maga egy rémálom, és nem adnak egyszerre több csekket, hogy minden alkalommal újra szívjon az ember.
S hogy mi a tervem a nyitásig? További nagykerek. Pl nem tudom, miért olcsóbb az olasz használt ruha, illetve miért az angol a legdárgább. Persze, védik magukat, hogy csak az angol a tuti, a többi az nem, de azt gondolom, az olasz egy jóval divatosabb nemzet, az angolok szépérzékét inkább nem ecsetelném, de amit láttam náluk, azt divatnak nem nevezném. Minőségi különbséget sem igen látok, hogy miért jobb egy Next egy igzi jó olasz márkánál, dehát ha egyszer itthon az angol használtruha a divat, akkor ahhoz kell igazodni. Illetve majd ezt nézem meg a héten.
De szeretném ezt most kicsit pótolni.
Szóval lefoglaltam az üzlethelyiséget. Egy teljesen új építésű ház, aminek az utcafrontján 3 kiadó üzlet lesz, abból 1 lesz az enyém. A bérleti díj 80 e + áfa, ami elég sok, de legalább a legjobb helyen van a faluban. Az eredeti átadás most, október 1-el lett volna, de sajnos csúszik (mint minden új építés), így jelenleg október 31-et ígérnek.
Addig is már bemehettem mérni. Egy 6,2X5,35 m-es eladóterű üzlethelyiség. Elterveztem, hogy hova milyen berendezést teszek. Már vettem 4 turkáló kosarat és két különböző kinézetű ruhasztendert, mindet a Vaterán. Sajnos itt Áfás számlát nem kaptam, de még mindig jobban járok, mintha újonnan valahol számlával vásárolok. Ugyan itt tervezem megvenni a pénztárpultot is.
Az eladó hölgyel már szintén megállapodtam. Ajánlották, hogy megbízható, (bár azt is mondták hogy megbízható eladó nincs-remélem ez csak rosszmájú megjegyzés, de lehet, hogy csak én vagyok naiv), ráadásul nekem nagyon-nagyon szimpatikus. Hivatalosan fog 8 órát dolgozni, a többi időben meg az édesannyja beugrik (persze hivatalos papirozás után), mondjuk betegség, szabadság idejére. Meg szerencsére én, mint tulajdonos bármikor beállhatok a púlt mögé.
S a legjobb. Már jártam egy csomó nagykerben. Mindenhova most hozzák az őszi-téli ruhákat, van ahol rendes várólista van, pl a budaörsi Kaméleonban. Pedig jó sok nagyker van, szerencsére, mert így minden nagyker egy kicsit mást próbál nyújtani, nagy a verseny. Van ahol lehet válogatni, van ahol direkt nem, hogy demonstrálják, hogy mindenki az eredeti bálát kapja, nincs kiválogatva belőle semmi. Az árak is szórnak rendesen, és nem feltétlenül tükrözik a minőséget.
Már vettem is néhány 10 kg (kb 50) ruhát, de szintén internetes aukción, szintén számla nélkül. Olyan jó látni a sok szép kis babaholmit. Sikerült beszereznem pl. egy 6 kg-os 100% Next csomagot. Ezt ma ki is mostam :-)), megérdemli a törődést, olyan szép áru. Persze ez nem volt olcsó, darabja majd 300 Ft. Ezért javasolták több nagykerben, hogy az ilyen ruhát bátran kell árazni, legalább 1000-1400 darabja, mert különben sosem térül meg. Hát, kíváncsi vagyok, hogy tényleg megveszik-e ennyiért, de azt látom, hogy egy barátnőmnél az internetes áruházában ennyiért el tudja adni. Megpróbálom én is, de a felsőkategóiás használt mellett próbálok sima I. osztályú, sőt II. osztályú termékeket is majd. A felsőkategóriás tervezem az egyedi közép sztenderekre tenni, az I. osztályút a sima hosszú fal menti akasztósra, a II. osztályt pedig a túrkálóba.
Egy másik, családi barátról most derült ki, hogy ő is használtruhás boltot nyit a napokban, csak messze vidéken. Fel is kerekedtünk, és együtt jártuk a nagykereket (meg mindkettőnk pici babája).
Jó, hogy sok infót meg tudtunk osztani egymással, pl tőle tudtam meg, hogy nem is kell nekem pénztárgépet venni 50 ezerért, elég a számlatömb. A saját könyvelőm szerint nem elég, de most megkéreztem egy szakértői fórumon, és ott is azt mondták, hogy elég.
Meg hogy tényleg nem kell bankszámlát sem nyitni, csak akkor lehet minden egyes adóbefizetéskor sorban állni az Apehnál, ami maga egy rémálom, és nem adnak egyszerre több csekket, hogy minden alkalommal újra szívjon az ember.
S hogy mi a tervem a nyitásig? További nagykerek. Pl nem tudom, miért olcsóbb az olasz használt ruha, illetve miért az angol a legdárgább. Persze, védik magukat, hogy csak az angol a tuti, a többi az nem, de azt gondolom, az olasz egy jóval divatosabb nemzet, az angolok szépérzékét inkább nem ecsetelném, de amit láttam náluk, azt divatnak nem nevezném. Minőségi különbséget sem igen látok, hogy miért jobb egy Next egy igzi jó olasz márkánál, dehát ha egyszer itthon az angol használtruha a divat, akkor ahhoz kell igazodni. Illetve majd ezt nézem meg a héten.
2010. szeptember 16., csütörtök
Pályázat Gyes/Gyed-ről munkába visszatérőknek
Találtam egy hasznos linket,
http://www.anyabarat.hu/2010/09/palyazat-gyesgyed-rol-munkaba-visszateroknek/
„NŐI KLIKK – Befogadó munkahely kialakítása az IT szektorban”
TÁMOP-2.4.2/B-09/2-2009-0003
.
A JÓL-LÉT Közhasznú Alapítvány a SANE Produkció Bt. és a MATISZ közreműködésével távmunkára való felkészítést, képzést és távmunka lehetőséget kínál térítésmentesen ügyfélszolgálati asszisztensi/ügyfélszolgálat vezetői pozícióban. Várjuk azon Pest megyében vagy Budapesten élő kisgyermekes pályaújrakezdők, GYES/GYED-ről visszatérők jelentkezését, akik rugalmas munkaidőben, befogadó munkaadói légkörben online és telefonos ügyfélszolgálati munkát szeretnének végezni. Az Alapítvány munkatársai a program időtartama alatt folyamatosan támogató szolgáltatásokkal segítik a pályaújrakezdő szülők képzését és elhelyezkedését. A jó kapcsolatteremtő képességgel rendelkező, ügyfél-orientált, lendületes, az online kommunikáció iránt is nyitott jelentkezők kizárólag az alábbi űrlap online kitöltésével pályázhatnak. Jelentkezési határidő: 2010. október 1. A projekt a TÁMOP 2.4.2/B-09/2009-0003 program keretében az Európai Unió támogatásával valósul meg.
Jelentkezés (amennyiben közvetlenül nem tudja megnyitni a kérdőívet, kérjük az alábbi linket másolja be keresőjébe):
https://spreadsheets.google.com/viewform?formkey=dDRQR3FrWUJSTFAybEVFNDhVYThzUGc6MQ
JÓL-LÉT Közhasznú Alapítvány
1114 Budapest, Károli Gáspár tér 2.
http://www.jol-let.com/
Tel. /Fax: 1 319 0331
http://www.anyabarat.hu/2010/09/palyazat-gyesgyed-rol-munkaba-visszateroknek/
„NŐI KLIKK – Befogadó munkahely kialakítása az IT szektorban”
TÁMOP-2.4.2/B-09/2-2009-0003
.
A JÓL-LÉT Közhasznú Alapítvány a SANE Produkció Bt. és a MATISZ közreműködésével távmunkára való felkészítést, képzést és távmunka lehetőséget kínál térítésmentesen ügyfélszolgálati asszisztensi/ügyfélszolgálat vezetői pozícióban. Várjuk azon Pest megyében vagy Budapesten élő kisgyermekes pályaújrakezdők, GYES/GYED-ről visszatérők jelentkezését, akik rugalmas munkaidőben, befogadó munkaadói légkörben online és telefonos ügyfélszolgálati munkát szeretnének végezni. Az Alapítvány munkatársai a program időtartama alatt folyamatosan támogató szolgáltatásokkal segítik a pályaújrakezdő szülők képzését és elhelyezkedését. A jó kapcsolatteremtő képességgel rendelkező, ügyfél-orientált, lendületes, az online kommunikáció iránt is nyitott jelentkezők kizárólag az alábbi űrlap online kitöltésével pályázhatnak. Jelentkezési határidő: 2010. október 1. A projekt a TÁMOP 2.4.2/B-09/2009-0003 program keretében az Európai Unió támogatásával valósul meg.
Jelentkezés (amennyiben közvetlenül nem tudja megnyitni a kérdőívet, kérjük az alábbi linket másolja be keresőjébe):
https://spreadsheets.google.com/viewform?formkey=dDRQR3FrWUJSTFAybEVFNDhVYThzUGc6MQ
JÓL-LÉT Közhasznú Alapítvány
1114 Budapest, Károli Gáspár tér 2.
http://www.jol-let.com/
Tel. /Fax: 1 319 0331
Az egyéni vállalkozásból származó 2010. évi jövedelem
Találtam egy jó összefoglalót, nem tudom hogy ebből mi vonatkozik rám, majd később értelmezem, csak bemásolom, hogy meglegyen.
Tájékoztató az egyéni vállalkozásból származó 2010. évi jövedelem utáni adó (adóelőleg) megállapításával kapcsolatos új szabályokról
Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény III. fejezetének 18-19. §-a kedvezően módosította a személyi jövedelemadó törvény hatálya alá tartozó, a vállalkozói személyi jövedelemadó szabályai szerint adózó egyéni vállalkozók esetében a vállalkozói adóalap után fizetendő vállalkozói személyi jövedelemadó mértékét.
Az új szabályok szerint éves szinten 500 millió forint vállalkozói adóalapig 10 százalék a vállalkozói személyi jövedelemadó mértéke, az 500 millió forint feletti részre pedig továbbra is 19 százalék.
A két adókulcs alkalmazása esetén a vállalkozói bevételt csökkentő kedvezmények alapján a csekély összegű (de minimis) támogatás adóévi összegét az adóévben érvényesített összes kedvezmény értékéből az 500 millió forintot meg nem haladó rész után 10 százalék, az e feletti összegre 19 százalék adómértékkel kell kiszámítani.
A bevezetett új rendelkezést 2010. június 30.- át követően kell alkalmazni.
A 2010. évre vonatkozó átmeneti szabályokról a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: szja-törvény) új 84/A §-a rendelkezik.
A 2010. évi vállalkozói adóalap utáni adó megállapítása
Az átmeneti rendelkezéseknek megfelelően a 2010. évi adókötelezettség megállapításakor az szja-törvény 49/B. § (8) bekezdésének rendelkezése szerint a 2010. évre megállapított vállalkozói adóalapot - ha nemzetközi szerződés rendelkezéséből következik, a módosított vállalkozói adóalapot - az első és a második félévre meg kell osztani az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti és 2010. június 30-a utáni időszakára eső naptári napok arányában.
A 2010. második félévre arányosított vállalkozói adóalap adója
A 250 millió forintot meg nem haladó rész után a 10 százalék adókulcs feltétel nélkül alkalmazható, további rész után pedig az adó mértéke 19 százalék.
A 2010. első félévre arányosított vállalkozói adóalap adója
A teljes összeg után – amennyiben az egyéni vállalkozó nem jogosult a 10 százalék adókulcs alkalmazására, illetve, amennyiben jogosultsága ellenére sem választja azt – a vállalkozói személyi jövedelemadó 19 százalék.
Az 50 millió forintot meg nem haladó összeg után – az egyéni vállalkozó választása alapján – 10 százalék, feltéve, hogy
•az szja-törvény 49/B. § 2010. június 30-án hatályos (9) bekezdése b) pontjának rendelkezését nem alkalmazza, vagyis kisvállalkozói adókedvezményt nem érvényesít, és
•a foglalkoztatottainak - havi átlagos létszámadatok számtani átlaga alapján meghatározott - átlagos állományi létszáma az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakában legalább fél fő, vagy választása szerint az adóév egészére számítva legalább egy fő, és
•az egyéni vállalkozó 2010. első félévre arányosított adóalapja és a 2009. évi vállalkozói adóalapja (a tevékenység 2010-ben történt megkezdése esetén a 2010. évi adóalapja) legalább a jövedelem- (nyereség-) minimum összegével egyezik meg [kivéve, ha a 49/B. § (20) bekezdésének hatálya alá tartozik, azaz kezdőnek minősül, vagy elemi kár sújtotta], és
•vele szemben az államháztartásról szóló törvényben meghatározott rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének megsértése miatt az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakában és a megelőző adóévben a munkaügyi hatóság, az adóhatóság vagy az egyenlő bánásmód követelményének ellenőrzésére jogosult hatóság jogerős és végrehajtható közigazgatási határozata, illetőleg – a határozat bírósági felülvizsgálata esetén – jogerős bírósági határozat nem szabott ki munkaügyi, vagy az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvényben meghatározott bírságot vagy az adózás rendjéről szóló törvény szerinti mulasztási bírságot, azzal, hogy az államháztartásról szóló törvényben meghatározott rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének megsértését nem érinti, ha az egyéni vállalkozó a jogerős közigazgatási határozatban vagy jogerős bírósági határozattal elbírált közigazgatási határozatban foglalt kötelezettségét az előírt határidőben vagy határnapon teljesíti.
•az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakának minden naptári napjára vonatkozóan ténylegesen, vagy az adóévben az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakára eső naptári napokkal arányosan
◦legalább az átlagos állományi létszám és a minimálbér napi összegének szorzataként meghatározott járulékalap kétszeresére, vagy
◦ha a székhelye jogszabályban megnevezett leghátrányosabb térségek, települések valamelyikében van – legalább az átlagos állományi létszám és a minimálbér napi összegének szorzataként meghatározott járulékalapra vallott be nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot.
Amennyiben az egyéni vállalkozó a 2010-ben az első félévre megállapított vállalkozói adóalapra a 10 százalékos adókulcsot alkalmazza, akkor egyebekben az szja-törvény 49/B. § 2010. június 30-án hatályos (10) bekezdésének a)–e) pontját követő egyéb rendelkezései – az utolsó mondata helyett pedig az szja-törvény új 84/A § (5) bekezdésének rendelkezései – szerint kell eljárnia, továbbá a 49/B. § 2010. június 30-án hatályos (21), (22) és (25) bekezdésének rendelkezéseit is alkalmaznia kell.
Ez azt jelenti, hogy
•a 10 százalék és a 19 százalék adó különbözetének megfelelő összeget az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések szempontjából minősíteni kell, továbbá az egyéni vállalkozó köteles a bevallásában tájékoztató adatként feltüntetni és – a bevallás benyújtásának évét kezdő évnek tekintve – nyilvántartásba venni;
•a nyilvántartott adókülönbözet annyiban és akkor vezethető ki a nyilvántartásból, ha és amennyiben az egyéni vállalkozó azt a törvényben előírt célokra használja fel, vagy 30 napon belül megfizeti a kivezetett résszel azonos összegű adót;
•a nyilvántartásba vétel évét követő harmadik adóév végéig a nyilvántartásban maradt résszel azonos összegű adót a negyedik adóév első hónapja utolsó napjáig mindenképpen meg kell állapítani és fizetni, az említett napot követő első adóbevallásban be is kell vallani. Amennyiben a magánszemély egyéni vállalkozói jogállása az említett időszak alatt bármely okból megszűnik (ide nem értve, ha annak oka cselekvőképességének elvesztése vagy a halála), a nyilvántartásban maradt résszel azonos összegű adót a jogállás megszűnésének napját követő 30 napon belül kell megfizetni;
•bármely esetben a fizetendő adót a késedelmi pótlékra vonatkozó rendelkezések szerint késedelmi pótlékkal növelten kell megfizetni;
A 2010. évi de minimis támogatás megállapítása
A vállalkozói bevételt 2010-ben csökkentő kedvezmények adóévi csekély összegű (de minimis) támogatástartalmát a következők szerint kell megállapítani:
•A 2010. adóévben érvényesített összes kedvezményt az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakának és az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. június 30-a utáni időszakának naptári napjai arányában meg kell osztani.
•A de minimis támogatást
◦az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakára jutó összegből az 50 millió forintot
◦az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. június 30-a utáni időszakára jutó összegből a 250 millió forintot
meg nem haladó rész után 10 százalék, az azt meghaladó rész után 19 százalék adómértékkel kell kiszámítani.
A 2010. évi egyes de minimis támogatások visszafizetése
Ha az egyéni vállalkozónak a 2010. évben érvényesített kisvállalkozói kedvezménnyel, illetve nyilvántartásba vett fejlesztési tartalékkal összefüggésben a későbbiekben adómegfizetési kötelezettsége keletkezik, az erre vonatkozó rendelkezést a következőképpen kell alkalmazni:
•A 2010. évben érvényesített kisvállalkozói kedvezményből az szja-törvény 49/B. § (11) bekezdése alapján adómegfizetési kötelezettséggel járó összeg kétszeresét az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakára és az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. június 30-a utáni időszakára eső naptári napokkal arányosan meg kell osztani. A megosztott részek adótartalmát (az adóként megfizetendő összeget) az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakára és az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. június 30-a utáni időszakára meghatározott és alkalmazott adómértékkel kell kiszámítani.
•A 2010. évben fejlesztési tartalékként nyilvántartásba vett összegből az szja-törvény 49/B. § (16) bekezdése alapján adómegfizetési kötelezettséggel járó részt az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakára és az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. június 30-a utáni időszakára eső naptári napokkal arányosan meg kell osztani. A hivatkozott bekezdés a) pontja szerinti vállalkozói személyi jövedelemadó-mértékként az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakára és az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. június 30-a utáni időszakára meghatározott és alkalmazott adómértéket kell figyelembe venni. Az adómegfizetési kötelezettséggel járó részekből az előzőek szerint kiszámított vállalkozói személyi jövedelemadó levonása után fennmaradó összegek képezik a hivatkozott bekezdés b) pontja szerinti vállalkozói osztalékalapot, mely után az adó mértéke 25 százalék.
Adóelőleg-fizetés
A módosítással összefüggésben az adóelőleg-fizetés szabálya is megváltozott. A módosítás lényege az, hogy 2011-től az egyéni vállalkozó a vállalkozói személyi jövedelemadó-előleget az év elejétől halmozott adóelőleg-alap 500 millió forintot meg nem haladó összegére 10 százalékkal fizetheti meg. A 10 százalékos adókulcs feltétel nélkül alkalmazható, és nem kell számolni azzal, hogy a megtakarított adót nyilvántartásba kell venni az adóévet követően, és azzal sem, hogy azt cél szerint el is kellene költeni.
Az adóelőleg-fizetés 2010. első két negyedévében már teljesült, míg a harmadik és negyedik negyedévben fizetendő adóelőlegre átmeneti rendelkezés vonatkozik.
Adóelőleg fizetés a 2010. második félévében
A módosítás okán a 2010. második félévére fizetendő adóelőleg megállapítására vonatkozó szabályok is megváltoztak. A módosítás lényege az, hogy amennyiben az év elejétől számított halmozott adóelőleg-alap második félévre eső része a 250 millió forintot nem haladja meg, az egyéni vállalkozó jogosult 10 százalék mértékkel fizetni a rá vonatkozó személyi jövedelemadó-előleget azzal, hogy a 10 százalék adókulcs feltétel nélkül alkalmazható.
A harmadik és negyedik negyedévben fizetendő adóelőleget – a már megfizetett adóelőleg figyelembevételével – az egyéni vállalkozó 10 százalékkal állapíthatja meg az év elejétől halmozott adóelőleg-alapnak
a) a 2010. július 1-je előtti időszakra eső naptári napjaival arányos összegéből az 50 millió forintot meg nem haladó részre, feltéve, hogy a 10 százalékos adókulcsra való jogosultságának egyéb feltételei erre az időszakra fennállnak;
b) a 2010. június 30-a utáni időszakra eső naptári napjaival arányos 250 millió forintot meg nem haladó részre,
de együttvéve legfeljebb 300 millió forintot meg nem haladó összegre.
A 2010. július 1-je előtti időszakra 19 százalék az adó mértéke az 50 millió forint feletti részre, illetve akkor, amennyiben a 10 százalék adókulcs alkalmazására az egyéni vállalkozó nem jogosult, vagy jogosultsága ellenére nem él e jogával.
Példán bemutatva:
I. példa
Halmozott adóelőleg-alap a második negyedév végéig: 15 millió forint
Halmozott adóelőleg-alap a harmadik negyedév végéig: 25 millió forint
Halmozott adóelőleg-alap a negyedik negyedév végéig: 45 millió forint
Az egyéni vállalkozó az első félévre nem jogosult a 10 százalék adókulcs alkalmazására.
A harmadik negyedévre fizetendő adóelőleg meghatározása:
•Az első félévre jutó adóelőleg-alap: 25 millió *(181/365) = 12 millió 397 ezer forint
•A második félévre jutó adóelőleg-alap: 25 millió - 12 millió 397 ezer forint = 12 millió 603 ezer forint
•Halmozott fizetendő adóelőleg: 12 millió 397 ezer forint*0,19 + 12 millió 603 ezer forint*0,1 = 2 355 000 + 1 260 000 = 3 615 ezer forint
•Már megfizetett adóelőleg: 15 millió forint*0,19= 2 850 ezer forint
•A harmadik negyedévet követően fizetendő adóelőleg (3 615 ezer - 2 850 ezer) 765 ezer forint
A negyedik negyedévre fizetendő adóelőleg meghatározása:
•Az első félévre jutó adóelőleg-alap: 45 millió *(181/365) = 22 millió 315 ezer forint
•A második félévre jutó adóelőleg-alap: 45 millió - 22 millió 315 ezer forint = 22 millió 685 ezer forint
•Halmozott fizetendő adóelőleg: 22 millió 315 ezer forint *0,19 + 22 millió 685 ezer forint*0,1 (4 240 ezer +2 268 ezer) = 6 508 ezer forint
•Már megfizetett adóelőleg: 3 615 ezer forint
•A negyedik negyedévet követően fizetendő adóelőleg: 6 millió 508 ezer forint - 3 millió 615 ezer forint = 2 millió 893 ezer forint.
II. példa
Halmozott adóelőleg-alap a második negyedév végéig: 80 millió forint
Halmozott adóelőleg-alap a harmadik negyedév végéig: 120 millió forint
Halmozott adóelőleg-alap a negyedik negyedév végéig: 170 millió forint
Az egyéni vállalkozó az első félévre jogosult a 10 százalék adókulcs alkalmazására.
A harmadik negyedévre fizetendő adóelőleg meghatározása:
•Az első félévre jutó adóelőleg-alap: 120 millió *(181/365) = 59 millió 507 ezer forint
•A második félévre jutó adóelőleg-alap: 120 millió - 59 millió 507 ezer forint = 60 millió 493 ezer forint
•Halmozott fizetendő adóelőleg: 50 millió*0,1 + 9 millió 507 ezer forint*0,19 + 60 millió 493 ezer forint*0,1 = 12 millió 855 ezer forint
•Már megfizetett adóelőleg: 50 millió*0,1 + 30 millió forint*0,19 = 10 millió 700 ezer forint
•A harmadik negyedévet követően fizetendő adóelőleg: 12 millió 855 ezer forint - 10 millió 700 ezer forint = 2 millió 155 ezer forint
A negyedik negyedévre fizetendő adóelőleg meghatározása:
•Az első félévre jutó adóelőleg-alap: 170 millió *(181/365) = 84 millió 301 ezer forint
•A második félévre jutó adóelőleg-alap: 170 millió - 84 millió 301 ezer forint = 85 millió 699 ezer forint
•Halmozott fizetendő adóelőleg: 50 millió*0,1 + 34 millió 301 ezer* 0,19 + 85 millió 699 ezer forint*0,1= 20 millió 087 ezer forint
•Már megfizetett adóelőleg: 12 millió 855 ezer forint
•A negyedik negyedévet követően fizetendő adóelőleg: 20 millió 087 ezer forint -12 millió 855 ezer forint = 7 millió 232 ezer forint
Tájékoztató az egyéni vállalkozásból származó 2010. évi jövedelem utáni adó (adóelőleg) megállapításával kapcsolatos új szabályokról
Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény III. fejezetének 18-19. §-a kedvezően módosította a személyi jövedelemadó törvény hatálya alá tartozó, a vállalkozói személyi jövedelemadó szabályai szerint adózó egyéni vállalkozók esetében a vállalkozói adóalap után fizetendő vállalkozói személyi jövedelemadó mértékét.
Az új szabályok szerint éves szinten 500 millió forint vállalkozói adóalapig 10 százalék a vállalkozói személyi jövedelemadó mértéke, az 500 millió forint feletti részre pedig továbbra is 19 százalék.
A két adókulcs alkalmazása esetén a vállalkozói bevételt csökkentő kedvezmények alapján a csekély összegű (de minimis) támogatás adóévi összegét az adóévben érvényesített összes kedvezmény értékéből az 500 millió forintot meg nem haladó rész után 10 százalék, az e feletti összegre 19 százalék adómértékkel kell kiszámítani.
A bevezetett új rendelkezést 2010. június 30.- át követően kell alkalmazni.
A 2010. évre vonatkozó átmeneti szabályokról a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: szja-törvény) új 84/A §-a rendelkezik.
A 2010. évi vállalkozói adóalap utáni adó megállapítása
Az átmeneti rendelkezéseknek megfelelően a 2010. évi adókötelezettség megállapításakor az szja-törvény 49/B. § (8) bekezdésének rendelkezése szerint a 2010. évre megállapított vállalkozói adóalapot - ha nemzetközi szerződés rendelkezéséből következik, a módosított vállalkozói adóalapot - az első és a második félévre meg kell osztani az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti és 2010. június 30-a utáni időszakára eső naptári napok arányában.
A 2010. második félévre arányosított vállalkozói adóalap adója
A 250 millió forintot meg nem haladó rész után a 10 százalék adókulcs feltétel nélkül alkalmazható, további rész után pedig az adó mértéke 19 százalék.
A 2010. első félévre arányosított vállalkozói adóalap adója
A teljes összeg után – amennyiben az egyéni vállalkozó nem jogosult a 10 százalék adókulcs alkalmazására, illetve, amennyiben jogosultsága ellenére sem választja azt – a vállalkozói személyi jövedelemadó 19 százalék.
Az 50 millió forintot meg nem haladó összeg után – az egyéni vállalkozó választása alapján – 10 százalék, feltéve, hogy
•az szja-törvény 49/B. § 2010. június 30-án hatályos (9) bekezdése b) pontjának rendelkezését nem alkalmazza, vagyis kisvállalkozói adókedvezményt nem érvényesít, és
•a foglalkoztatottainak - havi átlagos létszámadatok számtani átlaga alapján meghatározott - átlagos állományi létszáma az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakában legalább fél fő, vagy választása szerint az adóév egészére számítva legalább egy fő, és
•az egyéni vállalkozó 2010. első félévre arányosított adóalapja és a 2009. évi vállalkozói adóalapja (a tevékenység 2010-ben történt megkezdése esetén a 2010. évi adóalapja) legalább a jövedelem- (nyereség-) minimum összegével egyezik meg [kivéve, ha a 49/B. § (20) bekezdésének hatálya alá tartozik, azaz kezdőnek minősül, vagy elemi kár sújtotta], és
•vele szemben az államháztartásról szóló törvényben meghatározott rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének megsértése miatt az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakában és a megelőző adóévben a munkaügyi hatóság, az adóhatóság vagy az egyenlő bánásmód követelményének ellenőrzésére jogosult hatóság jogerős és végrehajtható közigazgatási határozata, illetőleg – a határozat bírósági felülvizsgálata esetén – jogerős bírósági határozat nem szabott ki munkaügyi, vagy az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvényben meghatározott bírságot vagy az adózás rendjéről szóló törvény szerinti mulasztási bírságot, azzal, hogy az államháztartásról szóló törvényben meghatározott rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének megsértését nem érinti, ha az egyéni vállalkozó a jogerős közigazgatási határozatban vagy jogerős bírósági határozattal elbírált közigazgatási határozatban foglalt kötelezettségét az előírt határidőben vagy határnapon teljesíti.
•az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakának minden naptári napjára vonatkozóan ténylegesen, vagy az adóévben az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakára eső naptári napokkal arányosan
◦legalább az átlagos állományi létszám és a minimálbér napi összegének szorzataként meghatározott járulékalap kétszeresére, vagy
◦ha a székhelye jogszabályban megnevezett leghátrányosabb térségek, települések valamelyikében van – legalább az átlagos állományi létszám és a minimálbér napi összegének szorzataként meghatározott járulékalapra vallott be nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot.
Amennyiben az egyéni vállalkozó a 2010-ben az első félévre megállapított vállalkozói adóalapra a 10 százalékos adókulcsot alkalmazza, akkor egyebekben az szja-törvény 49/B. § 2010. június 30-án hatályos (10) bekezdésének a)–e) pontját követő egyéb rendelkezései – az utolsó mondata helyett pedig az szja-törvény új 84/A § (5) bekezdésének rendelkezései – szerint kell eljárnia, továbbá a 49/B. § 2010. június 30-án hatályos (21), (22) és (25) bekezdésének rendelkezéseit is alkalmaznia kell.
Ez azt jelenti, hogy
•a 10 százalék és a 19 százalék adó különbözetének megfelelő összeget az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések szempontjából minősíteni kell, továbbá az egyéni vállalkozó köteles a bevallásában tájékoztató adatként feltüntetni és – a bevallás benyújtásának évét kezdő évnek tekintve – nyilvántartásba venni;
•a nyilvántartott adókülönbözet annyiban és akkor vezethető ki a nyilvántartásból, ha és amennyiben az egyéni vállalkozó azt a törvényben előírt célokra használja fel, vagy 30 napon belül megfizeti a kivezetett résszel azonos összegű adót;
•a nyilvántartásba vétel évét követő harmadik adóév végéig a nyilvántartásban maradt résszel azonos összegű adót a negyedik adóév első hónapja utolsó napjáig mindenképpen meg kell állapítani és fizetni, az említett napot követő első adóbevallásban be is kell vallani. Amennyiben a magánszemély egyéni vállalkozói jogállása az említett időszak alatt bármely okból megszűnik (ide nem értve, ha annak oka cselekvőképességének elvesztése vagy a halála), a nyilvántartásban maradt résszel azonos összegű adót a jogállás megszűnésének napját követő 30 napon belül kell megfizetni;
•bármely esetben a fizetendő adót a késedelmi pótlékra vonatkozó rendelkezések szerint késedelmi pótlékkal növelten kell megfizetni;
A 2010. évi de minimis támogatás megállapítása
A vállalkozói bevételt 2010-ben csökkentő kedvezmények adóévi csekély összegű (de minimis) támogatástartalmát a következők szerint kell megállapítani:
•A 2010. adóévben érvényesített összes kedvezményt az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakának és az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. június 30-a utáni időszakának naptári napjai arányában meg kell osztani.
•A de minimis támogatást
◦az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakára jutó összegből az 50 millió forintot
◦az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. június 30-a utáni időszakára jutó összegből a 250 millió forintot
meg nem haladó rész után 10 százalék, az azt meghaladó rész után 19 százalék adómértékkel kell kiszámítani.
A 2010. évi egyes de minimis támogatások visszafizetése
Ha az egyéni vállalkozónak a 2010. évben érvényesített kisvállalkozói kedvezménnyel, illetve nyilvántartásba vett fejlesztési tartalékkal összefüggésben a későbbiekben adómegfizetési kötelezettsége keletkezik, az erre vonatkozó rendelkezést a következőképpen kell alkalmazni:
•A 2010. évben érvényesített kisvállalkozói kedvezményből az szja-törvény 49/B. § (11) bekezdése alapján adómegfizetési kötelezettséggel járó összeg kétszeresét az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakára és az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. június 30-a utáni időszakára eső naptári napokkal arányosan meg kell osztani. A megosztott részek adótartalmát (az adóként megfizetendő összeget) az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakára és az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. június 30-a utáni időszakára meghatározott és alkalmazott adómértékkel kell kiszámítani.
•A 2010. évben fejlesztési tartalékként nyilvántartásba vett összegből az szja-törvény 49/B. § (16) bekezdése alapján adómegfizetési kötelezettséggel járó részt az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakára és az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. június 30-a utáni időszakára eső naptári napokkal arányosan meg kell osztani. A hivatkozott bekezdés a) pontja szerinti vállalkozói személyi jövedelemadó-mértékként az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakára és az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. június 30-a utáni időszakára meghatározott és alkalmazott adómértéket kell figyelembe venni. Az adómegfizetési kötelezettséggel járó részekből az előzőek szerint kiszámított vállalkozói személyi jövedelemadó levonása után fennmaradó összegek képezik a hivatkozott bekezdés b) pontja szerinti vállalkozói osztalékalapot, mely után az adó mértéke 25 százalék.
Adóelőleg-fizetés
A módosítással összefüggésben az adóelőleg-fizetés szabálya is megváltozott. A módosítás lényege az, hogy 2011-től az egyéni vállalkozó a vállalkozói személyi jövedelemadó-előleget az év elejétől halmozott adóelőleg-alap 500 millió forintot meg nem haladó összegére 10 százalékkal fizetheti meg. A 10 százalékos adókulcs feltétel nélkül alkalmazható, és nem kell számolni azzal, hogy a megtakarított adót nyilvántartásba kell venni az adóévet követően, és azzal sem, hogy azt cél szerint el is kellene költeni.
Az adóelőleg-fizetés 2010. első két negyedévében már teljesült, míg a harmadik és negyedik negyedévben fizetendő adóelőlegre átmeneti rendelkezés vonatkozik.
Adóelőleg fizetés a 2010. második félévében
A módosítás okán a 2010. második félévére fizetendő adóelőleg megállapítására vonatkozó szabályok is megváltoztak. A módosítás lényege az, hogy amennyiben az év elejétől számított halmozott adóelőleg-alap második félévre eső része a 250 millió forintot nem haladja meg, az egyéni vállalkozó jogosult 10 százalék mértékkel fizetni a rá vonatkozó személyi jövedelemadó-előleget azzal, hogy a 10 százalék adókulcs feltétel nélkül alkalmazható.
A harmadik és negyedik negyedévben fizetendő adóelőleget – a már megfizetett adóelőleg figyelembevételével – az egyéni vállalkozó 10 százalékkal állapíthatja meg az év elejétől halmozott adóelőleg-alapnak
a) a 2010. július 1-je előtti időszakra eső naptári napjaival arányos összegéből az 50 millió forintot meg nem haladó részre, feltéve, hogy a 10 százalékos adókulcsra való jogosultságának egyéb feltételei erre az időszakra fennállnak;
b) a 2010. június 30-a utáni időszakra eső naptári napjaival arányos 250 millió forintot meg nem haladó részre,
de együttvéve legfeljebb 300 millió forintot meg nem haladó összegre.
A 2010. július 1-je előtti időszakra 19 százalék az adó mértéke az 50 millió forint feletti részre, illetve akkor, amennyiben a 10 százalék adókulcs alkalmazására az egyéni vállalkozó nem jogosult, vagy jogosultsága ellenére nem él e jogával.
Példán bemutatva:
I. példa
Halmozott adóelőleg-alap a második negyedév végéig: 15 millió forint
Halmozott adóelőleg-alap a harmadik negyedév végéig: 25 millió forint
Halmozott adóelőleg-alap a negyedik negyedév végéig: 45 millió forint
Az egyéni vállalkozó az első félévre nem jogosult a 10 százalék adókulcs alkalmazására.
A harmadik negyedévre fizetendő adóelőleg meghatározása:
•Az első félévre jutó adóelőleg-alap: 25 millió *(181/365) = 12 millió 397 ezer forint
•A második félévre jutó adóelőleg-alap: 25 millió - 12 millió 397 ezer forint = 12 millió 603 ezer forint
•Halmozott fizetendő adóelőleg: 12 millió 397 ezer forint*0,19 + 12 millió 603 ezer forint*0,1 = 2 355 000 + 1 260 000 = 3 615 ezer forint
•Már megfizetett adóelőleg: 15 millió forint*0,19= 2 850 ezer forint
•A harmadik negyedévet követően fizetendő adóelőleg (3 615 ezer - 2 850 ezer) 765 ezer forint
A negyedik negyedévre fizetendő adóelőleg meghatározása:
•Az első félévre jutó adóelőleg-alap: 45 millió *(181/365) = 22 millió 315 ezer forint
•A második félévre jutó adóelőleg-alap: 45 millió - 22 millió 315 ezer forint = 22 millió 685 ezer forint
•Halmozott fizetendő adóelőleg: 22 millió 315 ezer forint *0,19 + 22 millió 685 ezer forint*0,1 (4 240 ezer +2 268 ezer) = 6 508 ezer forint
•Már megfizetett adóelőleg: 3 615 ezer forint
•A negyedik negyedévet követően fizetendő adóelőleg: 6 millió 508 ezer forint - 3 millió 615 ezer forint = 2 millió 893 ezer forint.
II. példa
Halmozott adóelőleg-alap a második negyedév végéig: 80 millió forint
Halmozott adóelőleg-alap a harmadik negyedév végéig: 120 millió forint
Halmozott adóelőleg-alap a negyedik negyedév végéig: 170 millió forint
Az egyéni vállalkozó az első félévre jogosult a 10 százalék adókulcs alkalmazására.
A harmadik negyedévre fizetendő adóelőleg meghatározása:
•Az első félévre jutó adóelőleg-alap: 120 millió *(181/365) = 59 millió 507 ezer forint
•A második félévre jutó adóelőleg-alap: 120 millió - 59 millió 507 ezer forint = 60 millió 493 ezer forint
•Halmozott fizetendő adóelőleg: 50 millió*0,1 + 9 millió 507 ezer forint*0,19 + 60 millió 493 ezer forint*0,1 = 12 millió 855 ezer forint
•Már megfizetett adóelőleg: 50 millió*0,1 + 30 millió forint*0,19 = 10 millió 700 ezer forint
•A harmadik negyedévet követően fizetendő adóelőleg: 12 millió 855 ezer forint - 10 millió 700 ezer forint = 2 millió 155 ezer forint
A negyedik negyedévre fizetendő adóelőleg meghatározása:
•Az első félévre jutó adóelőleg-alap: 170 millió *(181/365) = 84 millió 301 ezer forint
•A második félévre jutó adóelőleg-alap: 170 millió - 84 millió 301 ezer forint = 85 millió 699 ezer forint
•Halmozott fizetendő adóelőleg: 50 millió*0,1 + 34 millió 301 ezer* 0,19 + 85 millió 699 ezer forint*0,1= 20 millió 087 ezer forint
•Már megfizetett adóelőleg: 12 millió 855 ezer forint
•A negyedik negyedévet követően fizetendő adóelőleg: 20 millió 087 ezer forint -12 millió 855 ezer forint = 7 millió 232 ezer forint
pénzkezési szabályzat -készpénz záróállomány meghatározása
2000. évi C. tv a Számvitelről
14§ (8) A pénzkezelési szabályzatban rendelkezni kell legalább a pénzforgalom (készpénzben, illetve bankszámlán történő) lebonyolításának rendjéről, a pénzkezelés személyi és tárgyi feltételeiről, felelősségi szabályairól, a készpénzben és a bankszámlán tartott pénzeszközök közötti forgalomról, a készpénzállományt érintő pénzmozgások jogcímeiről és eljárási rendjéről, a napi készpénz záró állomány maximális mértékéről, a készpénzállomány ellenőrzésekor követendő eljárásról, az ellenőrzés gyakoriságáról, a pénzszállítás feltételeiről, a pénzkezeléssel kapcsolatos bizonylatok rendjéről és a pénzforgalommal kapcsolatos nyilvántartási szabályokról.
(9) A (8) bekezdés szerinti napi készpénz záró állomány maximális mértékét annak figyelembevételével kell meghatározni, hogy a készpénz napi záró állományának naptári hónaponként számított napi átlaga - kivéve, ha külön jogszabály eltérően rendelkezik - nem haladhatja meg az előző üzleti év - éves szintre számított - összes bevételének 2%-át, illetve ha az előző üzleti év összes bevételének 2%-a nem éri el az 500 ezer forintot, akkor az 500 ezer forintot. Az átlag számításánál az adott hónap naptári napjainak záró készpénz állományát kell figyelembe venni. Mindaddig, amíg az előző üzleti év összes bevétel adata nem áll rendelkezésre, addig az azt megelőző üzleti év összes bevételét kell alapul venni.
14§ (8) A pénzkezelési szabályzatban rendelkezni kell legalább a pénzforgalom (készpénzben, illetve bankszámlán történő) lebonyolításának rendjéről, a pénzkezelés személyi és tárgyi feltételeiről, felelősségi szabályairól, a készpénzben és a bankszámlán tartott pénzeszközök közötti forgalomról, a készpénzállományt érintő pénzmozgások jogcímeiről és eljárási rendjéről, a napi készpénz záró állomány maximális mértékéről, a készpénzállomány ellenőrzésekor követendő eljárásról, az ellenőrzés gyakoriságáról, a pénzszállítás feltételeiről, a pénzkezeléssel kapcsolatos bizonylatok rendjéről és a pénzforgalommal kapcsolatos nyilvántartási szabályokról.
(9) A (8) bekezdés szerinti napi készpénz záró állomány maximális mértékét annak figyelembevételével kell meghatározni, hogy a készpénz napi záró állományának naptári hónaponként számított napi átlaga - kivéve, ha külön jogszabály eltérően rendelkezik - nem haladhatja meg az előző üzleti év - éves szintre számított - összes bevételének 2%-át, illetve ha az előző üzleti év összes bevételének 2%-a nem éri el az 500 ezer forintot, akkor az 500 ezer forintot. Az átlag számításánál az adott hónap naptári napjainak záró készpénz állományát kell figyelembe venni. Mindaddig, amíg az előző üzleti év összes bevétel adata nem áll rendelkezésre, addig az azt megelőző üzleti év összes bevételét kell alapul venni.
elég sokáig nem jelentkeztem, sajnos még mindig nem indult el a vállalkozás, de már elég közel állok a végéhez. Az üzlet megven, egy új építésű, amit majd csak október végén adnak át.
Közben bejártam egy csomó nagykert, néztem árakat, minőséget. Sajnos most tapasztalatom szerint nagyon kevés áru van a nagyker piacon, állítólag most a börzések is vásárolnak, meg mindenki cseréli le a nyári kollekciókat őszi-télire. Remélem ez csak átmeneti. Addig is elkeztem a beszerzést. Erről majd részletesen írok.
Viszont most feltöltök egy-két hasznos törvényi tudnivalót.
Közben bejártam egy csomó nagykert, néztem árakat, minőséget. Sajnos most tapasztalatom szerint nagyon kevés áru van a nagyker piacon, állítólag most a börzések is vásárolnak, meg mindenki cseréli le a nyári kollekciókat őszi-télire. Remélem ez csak átmeneti. Addig is elkeztem a beszerzést. Erről majd részletesen írok.
Viszont most feltöltök egy-két hasznos törvényi tudnivalót.
2010. július 28., szerda
üzleti terv
eredeti szakmám során számos esetben készítettem üzleti tervet, illetve végeztem mindenféle megtérülési számításokat. Van egy közgazdász pénzügy szakirányú végzettségem, és a munkahelyemen hozzám tartozik a kontrolling illetve a treasury részleg (mármint amikor még nem voltam itthon a gyerkőcökkel). Valamint számos középes és nagyvállalatnál dolgoztam, mint alkalmi vezetői- illetve pénzügyi tanácsadó. Ha nekik sikerült néhány milliót megspórolni a tanácsaimmal, akkor remélem a saját biznisz pénzügyeinek átgondolása sem okoz problémát. Igaz, más egy már működő dolgot rendbe vágni, mint egy újat létrehozni, ilyen téren még nincs tapasztalatom. Meghát, ahogy mondják, a suszter cipője mindig lyukas :-)
Szóval van egyszeri beruházás az induláshoz és a folyamatos havi költségek. van egy részletes Excel táblám a bevétel-kiadás számításhoz, ebből most kiírom a fontosabb sorokat:
induló költségek:
bútor, berendezés, díszítés: 200
pénztárgép: 50
kaució és 1 havi bérleti díj: 240
kezdő árukészlet: 200
vállfa: 15
reklám, hírdetés: 20
összesen: 725
ez a minimum, ehhez jöhet még később a kamera, riasztó, stb.
havi ktgek:
bérlet 88
rezsi 25
alkalmazott 150
könyvelő 10
bank 10
auto, árubeszerzés 10
egyéb (pl hirdetés) 10
összesen havi 303
összesen éves 3640
éves szinten ezt a 3,6 millió fix ktget kell kitermelni, amit fedeznie kell az árrésnek, és ebben még nincs benne az esetleges rendkívüli kiadások, és a megmaradó nyereség, ez csak a költségek fedezése. Naponta tehát nagyságrendileg min. 15 e Ft-nyi fedezetet kell produkálni.
ehhez hozzájön az induló 285 e Ft beruházás, amit szintén az első évben kellene kitermelni, így napi 16 e Ft jön ki.
50%-os árrésnél, és átlagos 500 Ft-os darabárnál (ami elég nagy szórású, hiszen a zokni és a téli nadrág, kabát között jelentés eltérés van) ez napi átlag 65 db ruhácska eladását igényelni. Nem kevés.
Napi 16 vevő átlag 2000 Ft-os vásárlása szükséges.
Egy évben van 240 nap, akkor a napi 16 az évi 3800 vevőszámot jelent
kb. ennyi család van a faluban. Ha a családok 10%-a vásárol használtruhát, akkor egy vevőnek évente 10-szer kellene betérnie vásárolni
persze ezek nagyon kerekített és leegyszerűsített számítások
valószínű, hogy ruhákon kívül egyéb dolgokat (játék, használt bababbútor, babakocsi, stb) is árulni kell, amiből kevesebb tétel nagyobb forgalmat generál.
Szerencsés akinek nem kell bérleti díjra vagy alkalmazottra költeni, mindjárt szebbek a számok.
Nos, ez nem az a tuti üzlet, van benne rizikó, hogy meg lehet-e csinálni. Szerencsére szeretem a kihívást :-)
Mindig azt mondom, hogy annyit szabad kockáztatni, ami nélkül még nem borul meg a családi kassza. Ugyan ezzel a hozzáállásban bent ragadtam a válság előtt az OTP észvényekben, viszont mire több mint egy év után közel nullán ki tudtam szállni, addigra sok kis spekulációval már rég megdupláztam a bennragadt tőkének megfelelő összeget. Szóval csak azt akarom mondani, hogy ha az eredeti ötlet nem is jön be, valahogy mindig lesz, csak rugalmasan kell hozzáállni.
Jó lenne egy benchmark a témában, de sajnos nincs senki az ismerőseink körében, aki hasonló profillal foglalkozik, ezért a neten kutakodok a fórumok-blogok között, hátha...
Szóval van egyszeri beruházás az induláshoz és a folyamatos havi költségek. van egy részletes Excel táblám a bevétel-kiadás számításhoz, ebből most kiírom a fontosabb sorokat:
induló költségek:
bútor, berendezés, díszítés: 200
pénztárgép: 50
kaució és 1 havi bérleti díj: 240
kezdő árukészlet: 200
vállfa: 15
reklám, hírdetés: 20
összesen: 725
ez a minimum, ehhez jöhet még később a kamera, riasztó, stb.
havi ktgek:
bérlet 88
rezsi 25
alkalmazott 150
könyvelő 10
bank 10
auto, árubeszerzés 10
egyéb (pl hirdetés) 10
összesen havi 303
összesen éves 3640
éves szinten ezt a 3,6 millió fix ktget kell kitermelni, amit fedeznie kell az árrésnek, és ebben még nincs benne az esetleges rendkívüli kiadások, és a megmaradó nyereség, ez csak a költségek fedezése. Naponta tehát nagyságrendileg min. 15 e Ft-nyi fedezetet kell produkálni.
ehhez hozzájön az induló 285 e Ft beruházás, amit szintén az első évben kellene kitermelni, így napi 16 e Ft jön ki.
50%-os árrésnél, és átlagos 500 Ft-os darabárnál (ami elég nagy szórású, hiszen a zokni és a téli nadrág, kabát között jelentés eltérés van) ez napi átlag 65 db ruhácska eladását igényelni. Nem kevés.
Napi 16 vevő átlag 2000 Ft-os vásárlása szükséges.
Egy évben van 240 nap, akkor a napi 16 az évi 3800 vevőszámot jelent
kb. ennyi család van a faluban. Ha a családok 10%-a vásárol használtruhát, akkor egy vevőnek évente 10-szer kellene betérnie vásárolni
persze ezek nagyon kerekített és leegyszerűsített számítások
valószínű, hogy ruhákon kívül egyéb dolgokat (játék, használt bababbútor, babakocsi, stb) is árulni kell, amiből kevesebb tétel nagyobb forgalmat generál.
Szerencsés akinek nem kell bérleti díjra vagy alkalmazottra költeni, mindjárt szebbek a számok.
Nos, ez nem az a tuti üzlet, van benne rizikó, hogy meg lehet-e csinálni. Szerencsére szeretem a kihívást :-)
Mindig azt mondom, hogy annyit szabad kockáztatni, ami nélkül még nem borul meg a családi kassza. Ugyan ezzel a hozzáállásban bent ragadtam a válság előtt az OTP észvényekben, viszont mire több mint egy év után közel nullán ki tudtam szállni, addigra sok kis spekulációval már rég megdupláztam a bennragadt tőkének megfelelő összeget. Szóval csak azt akarom mondani, hogy ha az eredeti ötlet nem is jön be, valahogy mindig lesz, csak rugalmasan kell hozzáállni.
Jó lenne egy benchmark a témában, de sajnos nincs senki az ismerőseink körében, aki hasonló profillal foglalkozik, ezért a neten kutakodok a fórumok-blogok között, hátha...
személyi kérdések
Az elmúlt egy hétben felgyorsultak az események, még ide írni sem igen maradt időm.
Megegyeztünk a tulajjal az üzlet bérlésben, az árból nem engedett sajnos, de egyéb kérdésekben végül sikerült dűlőre jutnunk. Jelenleg a szerződés tervezetnél tartunk.
Közben tegnap kaptam egy rossz hírt. Az eladói posztra eddig az egyik barátnőm volt a várományos. Még akkor megosztottam vele a vállalkozás indítás ötletét, amikor még csak gondolat volt a fejemben, és akkor mondta, hogy hurrá, akkor jönne eladónak. Megfelelő és megbízható embernek tartottam, szóval ez kölcsönösen előnyös megegyezés volt. Azt gondolom, hogy egy olyan vállalkozásban, ahol a tulajdonos nem tud napi szinten részt venni, kiemelten fontos a bizalom az alkalmazott iránt. Főleg egy használt ruhánál, ami ugyen nem darabra nyílvántartható magadabb árkategóriájú termék, hanem fel sem tűnik, ha néhány kiló hiányzik. Persze azért majd ki kell találnom a szigorúbb nyílvántarthatóság érdekében valamit, de addig is legfontosabb a megbízható személyzet. Az üzlet bérbeadó még így is erősen javasolja, hogy szereljek fel kamerát, ami az eladóteret figyeli. Nos, nem tudom, hogy ez etikus-e.
Szóval egy vállalkozás indításánál elég sok mindent kell egyszerre szervezni, intézni, de örültem, hogy a személyi kérdés az megoldott. Azért kb. 3-4 hetente beszéltünk róla a barátnőmmel, hogy még mindig aktuális-e neki. Erre tessék, tegnap, mikor már le akartam vele papírozni a dolgokat, visszamondta, mert a gyerekeit mégsem tudja addig kire rábízni. Nos, ezt mondjuk eddig is kigondolhatta volna. No comment. Ha minden igaz, 2 hónap múlva nyitás, és most kell valakit az eladói-üzletvezetői posztra találnom. Jó lenne ismerős, vagy ismerős ismerőse, ezért megmozgattam szálakat a baráti körben, hát reménykedem...
Közben olvasom, hogy a kormány bevezeti az egykulcsos adórenszert, ahol az SZJA kulcs egységesen 16% lesz, valamint megszüntetik az adójóváírások rendszerét. Ugyanakkor azt is ígérték, hogy senki nem jár rosszabbul, mint eddig. Ez egyben azt is jelenti, hogy a minimárbér utáni eddigi adómentesség is megszünne, és arra is a 16% vonatkozik majd. Egy minimálbért kereső munkavállaló esetében az adóteher csaknem 11 ezer forinttal nőne, ha nem emelkedne a mostani 73 500 forintos bérminimum. Ahhoz pedig, hogy a minimál bér után adózók ne érezzék az adóváltozást, 86 600 forintos bruttó bérre lenne szükségük
A barátnőm eddig önként mondta, hogy minimálbérért eljönne dolgozni, aztán ha beindult a vállalkozás, akkor majd korrigálunk a pénzén. Most nem tudom, hogy egy új jelentkezőt mennyiért fogok találni. Pedig az elkészített üzleti terv szerint túl sokat nem bír el az üzlet. Most meg még itt az adóemelés. Megígértem, hogy leírom az üzleti tervemet is, legalább számokban. Hát lássuk...
Megegyeztünk a tulajjal az üzlet bérlésben, az árból nem engedett sajnos, de egyéb kérdésekben végül sikerült dűlőre jutnunk. Jelenleg a szerződés tervezetnél tartunk.
Közben tegnap kaptam egy rossz hírt. Az eladói posztra eddig az egyik barátnőm volt a várományos. Még akkor megosztottam vele a vállalkozás indítás ötletét, amikor még csak gondolat volt a fejemben, és akkor mondta, hogy hurrá, akkor jönne eladónak. Megfelelő és megbízható embernek tartottam, szóval ez kölcsönösen előnyös megegyezés volt. Azt gondolom, hogy egy olyan vállalkozásban, ahol a tulajdonos nem tud napi szinten részt venni, kiemelten fontos a bizalom az alkalmazott iránt. Főleg egy használt ruhánál, ami ugyen nem darabra nyílvántartható magadabb árkategóriájú termék, hanem fel sem tűnik, ha néhány kiló hiányzik. Persze azért majd ki kell találnom a szigorúbb nyílvántarthatóság érdekében valamit, de addig is legfontosabb a megbízható személyzet. Az üzlet bérbeadó még így is erősen javasolja, hogy szereljek fel kamerát, ami az eladóteret figyeli. Nos, nem tudom, hogy ez etikus-e.
Szóval egy vállalkozás indításánál elég sok mindent kell egyszerre szervezni, intézni, de örültem, hogy a személyi kérdés az megoldott. Azért kb. 3-4 hetente beszéltünk róla a barátnőmmel, hogy még mindig aktuális-e neki. Erre tessék, tegnap, mikor már le akartam vele papírozni a dolgokat, visszamondta, mert a gyerekeit mégsem tudja addig kire rábízni. Nos, ezt mondjuk eddig is kigondolhatta volna. No comment. Ha minden igaz, 2 hónap múlva nyitás, és most kell valakit az eladói-üzletvezetői posztra találnom. Jó lenne ismerős, vagy ismerős ismerőse, ezért megmozgattam szálakat a baráti körben, hát reménykedem...
Közben olvasom, hogy a kormány bevezeti az egykulcsos adórenszert, ahol az SZJA kulcs egységesen 16% lesz, valamint megszüntetik az adójóváírások rendszerét. Ugyanakkor azt is ígérték, hogy senki nem jár rosszabbul, mint eddig. Ez egyben azt is jelenti, hogy a minimárbér utáni eddigi adómentesség is megszünne, és arra is a 16% vonatkozik majd. Egy minimálbért kereső munkavállaló esetében az adóteher csaknem 11 ezer forinttal nőne, ha nem emelkedne a mostani 73 500 forintos bérminimum. Ahhoz pedig, hogy a minimál bér után adózók ne érezzék az adóváltozást, 86 600 forintos bruttó bérre lenne szükségük
A barátnőm eddig önként mondta, hogy minimálbérért eljönne dolgozni, aztán ha beindult a vállalkozás, akkor majd korrigálunk a pénzén. Most nem tudom, hogy egy új jelentkezőt mennyiért fogok találni. Pedig az elkészített üzleti terv szerint túl sokat nem bír el az üzlet. Most meg még itt az adóemelés. Megígértem, hogy leírom az üzleti tervemet is, legalább számokban. Hát lássuk...
2010. július 16., péntek
Ruházati üzletnyitás szakképzettségi feltétele
ha sikerülne megegyeznünk a tegnap részletezett bérbeadóval, akkor itt helyben használt gyermekruha üzletet nyitnék. Nem is nézelődnék tovább a szomszédos városban. De jó lenne...
addig is utána nézek a végzettség kérdésének.
Nekem van egy kereskedelmi főiskolai diplomám, reméljük az elég. Bár ahogy az előbbi bejegyzésben írtam, az egyéni vállalkozás indításához nem kell a vállalkozónak szakképzettnek lennie, elég ha az alkalmazott vagy a segítő a szakképzett, azokban a vállalkozásokban, ahol kell szakképzettség a tevékenységhez.
Az üzlet nyitásának szakképesítési feltételét a 5/1997. (III. 5.) IKIM rendelet írta elő. A Ruházati cikk értékesítése tevékenységnél Ruházati kereskedő szakképzettség van előírva ill. szakképesítésként elfogadható a szakiránynak megfelelő egyéb szakképesítés vagy magasabb szintű szakirányú szakmai végzettség is.
2009. szeptemberben, amikor a kereskedelmi tv. változott az alábbiak jelentek meg:
"Az új rendelettel a minisztérium a kereskedelmi állások jó részének betöltéséhez eltörölné a szakképzettség követelményét. Ennek értelmében lehetővé tennék, hogy végzettség nélkül is föl lehessen venni bárkit pénztárosnak, cipő-, ruha-, gyümölcs-, zöldség-, pékáru eladónak, vagy könyv-, újság-, papír-írószer-, és virágárusnak, sőt piacfelügyelőnek is....."
Viszont ilyet is olvastam::
"A Népszabadság szerint az előző kormány egyik utolsó intézkedéseként ugyanis úgy módosított egy jogszabályt, hogy a jövőben a munkáltatók zöldség-gyümölcs, vagy ruházati eladónak, papír-írószer kereskedőnek azt vehetnek fel, akit csak akarnak. ...A szakszervezet szerint ez leértékeli az érintett szakmákat, a kereskedők viszont úgy vélik, az új előírások megfelelnek a piaci gyakorlatnak. ...A szakmai érdekképviselet a Népszabadságtól értesült az egy hónapja a Magyar Közlönyben megjelent jogszabályról, és közölték: keresik a módját, hogy az új kormánynál felülvizsgáltassák a rendeletnek szerintük a szakmát ellehetetlenítő pontjait.."
Tehát az én végzettségem elég, az eladónak nem kell külön.
Ja, és ha a bioboltnál maradnék, ott lenne gyógynövény, márpedig ahhoz drogériakereskedői végzettség kell. Szóval ott olyan alkalmazottat kellene felvennem, mert az nekem nics.
addig is utána nézek a végzettség kérdésének.
Nekem van egy kereskedelmi főiskolai diplomám, reméljük az elég. Bár ahogy az előbbi bejegyzésben írtam, az egyéni vállalkozás indításához nem kell a vállalkozónak szakképzettnek lennie, elég ha az alkalmazott vagy a segítő a szakképzett, azokban a vállalkozásokban, ahol kell szakképzettség a tevékenységhez.
Az üzlet nyitásának szakképesítési feltételét a 5/1997. (III. 5.) IKIM rendelet írta elő. A Ruházati cikk értékesítése tevékenységnél Ruházati kereskedő szakképzettség van előírva ill. szakképesítésként elfogadható a szakiránynak megfelelő egyéb szakképesítés vagy magasabb szintű szakirányú szakmai végzettség is.
2009. szeptemberben, amikor a kereskedelmi tv. változott az alábbiak jelentek meg:
"Az új rendelettel a minisztérium a kereskedelmi állások jó részének betöltéséhez eltörölné a szakképzettség követelményét. Ennek értelmében lehetővé tennék, hogy végzettség nélkül is föl lehessen venni bárkit pénztárosnak, cipő-, ruha-, gyümölcs-, zöldség-, pékáru eladónak, vagy könyv-, újság-, papír-írószer-, és virágárusnak, sőt piacfelügyelőnek is....."
Viszont ilyet is olvastam::
"A Népszabadság szerint az előző kormány egyik utolsó intézkedéseként ugyanis úgy módosított egy jogszabályt, hogy a jövőben a munkáltatók zöldség-gyümölcs, vagy ruházati eladónak, papír-írószer kereskedőnek azt vehetnek fel, akit csak akarnak. ...A szakszervezet szerint ez leértékeli az érintett szakmákat, a kereskedők viszont úgy vélik, az új előírások megfelelnek a piaci gyakorlatnak. ...A szakmai érdekképviselet a Népszabadságtól értesült az egy hónapja a Magyar Közlönyben megjelent jogszabályról, és közölték: keresik a módját, hogy az új kormánynál felülvizsgáltassák a rendeletnek szerintük a szakmát ellehetetlenítő pontjait.."
Tehát az én végzettségem elég, az eladónak nem kell külön.
Ja, és ha a bioboltnál maradnék, ott lenne gyógynövény, márpedig ahhoz drogériakereskedői végzettség kell. Szóval ott olyan alkalmazottat kellene felvennem, mert az nekem nics.
Vállalkozási formák és az alapítás költségei
1.) Egyéni vállalkozó
Egyéni vállalkozás a természetes személy üzletszerű, saját nevében és kockázatára, rendszeresen, haszonszerzés céljából folytatott gazdasági tevékenység. Az egyéni vállalkozó bármilyen, jogszabály által nem tiltott üzletszerű, gazdasági tevékenységet folytathat. Az egyéni vállalkozó felelőssége korlátlan, azaz teljes vagyonával felel.
Az egyéni vállalkozó tevékenységét csak akkor kezdheti meg, ha bejegyzik az egyéni vállalkozók nyilvántartásába. A bejegyzésről az egyéni vállalkozó igazolást kap, ezáltal kerül értesítésre - többek között - nyilvántartási számáról és adószámáról is, melyeket tevékenysége során használni köteles.
Az egyéni vállalkozás alapítására személyesen és elektronikus úton is lehetőség van. Személyesen bármely okmányirodában lehet kezdeményezni az egyéni vállalkozói tevékenység bejelentését.
Több tevékenységi kört is meg lehet adni. A felvenni kívánt tevékenységeket az APEH honlapján elérhető tevékenységi jegyzékből lehet kikeresni, és utólag könnyedén bővítheti egy változást bejelentő nyomtatvány leadásával.
Az egyéni vállalkozó vállalkozói tevékenységet csak akkor kezdheti meg, illetve folytathat, ha az adott tevékenység végzéséhez szükséges végzettségekkel (képesítési követelményekkel) és hatósági engedélyekkel rendelkezik.
Képesítéshez kötött tevékenységet az egyéni vállalkozó akkor is folytathat, ha a képesítési követelményeknek maga nem felel meg, de az adott tevékenység folytatásában személyesen közreműködő, általa határozatlan időre foglalkoztatott személyek között van olyan, aki az előírt képesítéssel rendelkezik. Az egyéni vállalkozó több tevékenységet folytathat, tevékenységét több telephelyen, illetve fióktelepen végezheti. Ha az egyéni vállalkozónak több telephelye (fióktelepe) van, a képesítési követelményeket valamennyi telephely (fióktelep) vonatkozásában érvényesíteni kell.
Az egyéni vállalkozó közreműködőként alkalmazottat, külön jogszabályban meghatározott bedolgozót, segítő családtagot, és szakiskolai, szakközépiskolai tanulót foglalkoztathat.
Az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységéből eredő kötelezettségeiért teljes vagyonával felel.
Az egyéni vállalkozónak a gazdasági tevékenysége során az „egyéni vállalkozó” megjelölést (vagy annak e.v. rövidítését) és nyilvántartási számát neve (aláírása) mellett minden esetben köteles feltüntetni.
Az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésére lehetőség van, amelynek legrövidebb időtartama 1 hónap, leghosszabb időtartama 5 év lehet. Az egyéni vállalkozó szünetelés tartama alatt nem végezheti az egyéni vállalkozói tevékenységet, nem szerezhet egyéni vállalkozói tevékenységhez kötődő új jogosultságot, nem vállalhat új kötelezettséget, azonban tevékenységének folytatása során a szünetelésig keletkezett és azt követően esedékessé váló fizetési kötelezettségeit a szünetelés ideje alatt is köteles teljesíteni.
2010. január 1-jét követően a változás-bejelentési, a szünetelés, illetve megszüntetés bejelentési ügyek kizárólag elektronikus úton - erre szolgáló elektronikus nyomtatványok igénybevételével - az Ügyfélkapun keresztül kezdeményezhetőek.
Választható, hogy 5 m Ft árbevétel alatt nem lesz Áfa alany a vállalkozó. Ekkor nem szükséges bankszámla, elég a házípénztárból fizetni illetve csekken befizetni a járulékokat. Bár ezt nem javasolta a könyvelő, mert órákig kell sorban állni a csekkért az Apehnál. De ha áfa alany lesz, akkor kell majd nyitni egy vállalkozói bankszámlát.
Az indulási költségek:
- illeték a vállalkozói igazolvány kiadásáért: 10.000,- Ft
Fizetendő járulékok:
A fizetendő járulékok körét az határozza meg, hogy az egyéni vállalkozó munkaviszonyban áll-e máshol, nappali tagozatos diák-e vagy más státuszából adódóan fizetnek utána járulékokat. Ugyanis ebben az esetben bizonyos járulékok fizetése alól mentesül a vállalkozó.
Ha a vállalkozó nem rendelkezik heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal (és az előbb ismertetett lehetőségek sem érintik), akkor az alábbi járulékokat kell fizetni havonat, függetlenül attól, hogy volt-e bevétele a vállalkozásnak, vagy nem.
- egészségügyi hozzájárulás (EHO): 1.950,- Ft / hó
- egészségbiztosítási alap: 6% + 5% = 11%
- nyugdíjbiztosítási alap:
1.) ha magánnyugdíjpénztári tag vagy, akkor:
- nyugdíjbiztosítási alap: 24% + 1,5% = 25,5%
- magánnyugdíjpénztár: 8%
2.) ha nem vagy magánnyugdíjpénztári tag, akkor:
- nyugdíjbiztosítási alap: 24% + 9,5 % = 33,5%
- vállalkozói adó: 4%
A fentieket akkor is fizetni kell a minimálbért véve alapul, ha semmi bevétele nem volt a vállalkozásnak az adott időszakban. Azonban a 2006. szeptemberben életbelépett új jogszabályok értelmében dupla járulékfizetési minimum terheli a vállalkozókat, ami azt jelenti, hogy a dupla minimálbér után kell megfizetni a fenti járulékokat.
Ezen kívül SZJA-t kell fizetni, ami jövedelem / bevételfüggő. Ezt azért nem részletezem, mert a jelenlegi kormány azonnal változást ígért be ezen a területen.
ÁFA fizetési kötelezettség ha a vállalkozó nem kért áfamentességet. (Vagy ha a bevételei meghaladják az áfamentesség felső határát.)
Iparűzési adót, ami a bevétel 2%-a.
A tevékenységtől függően egyéb adónemek is felmerülhetnek (pl. kulturális járulék).
Működési költségek:
- könyvelési díj: általában egyéni vállaklozásnál 8.000 - 12.000 Ft/hó körül szokott mozogni
- bankköltség
- igény szerint: tárhely + domain, internet, telefon, posta költség, stb.
2.) Betéti társaság
Legalább egy beltag és egy kültag szükséges az alapításához. A beltag a teljes vagyonával felel, a kültag a bevitt vagyon erejéig. A betéti társaságban a társaság képviselőket választ. Általában a beltagok hozzák a határozatokat, de a társaság rendes tevékenységébe nem tartozó ügyekben a kültagok is szavazhatnak. A nyereség és a veszteség a tagok között vagyoni hozzájárulás arányában oszlik meg, de a cégalapításkor ezt másképp is szabályozhatják az alapítók. Az eredményt írásban kell rögzíteni.
Az ügyvéd nyújtja be a papírokat a Cégbíróságra, és ekkor megkapja az adószámot. A társaság különböző szervek felé bejelentési kötelezettséggel bír. A bejegyzés 1-2 hónapot vehet igénybe. A betéti társaság kettős könyvezetés végez.
3.) Korlátolt felelősségű társaság
A kft. jogi személyiséggel rendelkezik. Alapítása nincsen létszámhoz kötve, lehet egyszemélyes kft-t is létrehozni. A tag anyagi felelőssége korlátozott, csak a bevitt vagyon erejéig terjed. A kft. alapításakor társasági szerződést kell írni.
Az alapítás költségei:
- Törzstőke: minimum 500.000 Ft
Kft alapítás cégbírósági bejegyzése akár a törzstőke banki befizetése nélkül is lehetséges, amennyiben a Kft ügyvezetője nyilatkozik arról, hogy a törzstőke a társaság rendelkezésére bocsátása megtörtént. A minimális törzstőke 500.000 Ft, amelynek fele fizetendő be a Kft alapítás idején (a fentieknek megfelelően bankszámlára, vagy a Kft házipénztárába) A fennmaradó rész 1 éven belül fizetendő be a Kft alapítás idejétől számítva. Egyszemélyes kft alapítása esetén elegendő a társaság alapításakor 100.000-Ft-ot a társaság rendelkezésére bocsájtani, a maradék legalább 400.000-Ft-ot pedig egy éven belül kell befizetni a társaság bankszámlájára.
- Kft alapítás cégbírósági bejegyzésének illetéke 15.000, közzétételi költségtérítés nem fizetendő egyszerűsített eljárásban, amennyiben a kft alapítás szerződésminta szerint történik
- Ügyvédi díj: ügyvédtől függő, kb. 100.000 Ft.
Ügyvezető lehet a társaság tagja, de lehet kívülálló személy is. Kettős könyvelést kell vezetni.
Egyéni vállalkozás a természetes személy üzletszerű, saját nevében és kockázatára, rendszeresen, haszonszerzés céljából folytatott gazdasági tevékenység. Az egyéni vállalkozó bármilyen, jogszabály által nem tiltott üzletszerű, gazdasági tevékenységet folytathat. Az egyéni vállalkozó felelőssége korlátlan, azaz teljes vagyonával felel.
Az egyéni vállalkozó tevékenységét csak akkor kezdheti meg, ha bejegyzik az egyéni vállalkozók nyilvántartásába. A bejegyzésről az egyéni vállalkozó igazolást kap, ezáltal kerül értesítésre - többek között - nyilvántartási számáról és adószámáról is, melyeket tevékenysége során használni köteles.
Az egyéni vállalkozás alapítására személyesen és elektronikus úton is lehetőség van. Személyesen bármely okmányirodában lehet kezdeményezni az egyéni vállalkozói tevékenység bejelentését.
Több tevékenységi kört is meg lehet adni. A felvenni kívánt tevékenységeket az APEH honlapján elérhető tevékenységi jegyzékből lehet kikeresni, és utólag könnyedén bővítheti egy változást bejelentő nyomtatvány leadásával.
Az egyéni vállalkozó vállalkozói tevékenységet csak akkor kezdheti meg, illetve folytathat, ha az adott tevékenység végzéséhez szükséges végzettségekkel (képesítési követelményekkel) és hatósági engedélyekkel rendelkezik.
Képesítéshez kötött tevékenységet az egyéni vállalkozó akkor is folytathat, ha a képesítési követelményeknek maga nem felel meg, de az adott tevékenység folytatásában személyesen közreműködő, általa határozatlan időre foglalkoztatott személyek között van olyan, aki az előírt képesítéssel rendelkezik. Az egyéni vállalkozó több tevékenységet folytathat, tevékenységét több telephelyen, illetve fióktelepen végezheti. Ha az egyéni vállalkozónak több telephelye (fióktelepe) van, a képesítési követelményeket valamennyi telephely (fióktelep) vonatkozásában érvényesíteni kell.
Az egyéni vállalkozó közreműködőként alkalmazottat, külön jogszabályban meghatározott bedolgozót, segítő családtagot, és szakiskolai, szakközépiskolai tanulót foglalkoztathat.
Az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységéből eredő kötelezettségeiért teljes vagyonával felel.
Az egyéni vállalkozónak a gazdasági tevékenysége során az „egyéni vállalkozó” megjelölést (vagy annak e.v. rövidítését) és nyilvántartási számát neve (aláírása) mellett minden esetben köteles feltüntetni.
Az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésére lehetőség van, amelynek legrövidebb időtartama 1 hónap, leghosszabb időtartama 5 év lehet. Az egyéni vállalkozó szünetelés tartama alatt nem végezheti az egyéni vállalkozói tevékenységet, nem szerezhet egyéni vállalkozói tevékenységhez kötődő új jogosultságot, nem vállalhat új kötelezettséget, azonban tevékenységének folytatása során a szünetelésig keletkezett és azt követően esedékessé váló fizetési kötelezettségeit a szünetelés ideje alatt is köteles teljesíteni.
2010. január 1-jét követően a változás-bejelentési, a szünetelés, illetve megszüntetés bejelentési ügyek kizárólag elektronikus úton - erre szolgáló elektronikus nyomtatványok igénybevételével - az Ügyfélkapun keresztül kezdeményezhetőek.
Választható, hogy 5 m Ft árbevétel alatt nem lesz Áfa alany a vállalkozó. Ekkor nem szükséges bankszámla, elég a házípénztárból fizetni illetve csekken befizetni a járulékokat. Bár ezt nem javasolta a könyvelő, mert órákig kell sorban állni a csekkért az Apehnál. De ha áfa alany lesz, akkor kell majd nyitni egy vállalkozói bankszámlát.
Az indulási költségek:
- illeték a vállalkozói igazolvány kiadásáért: 10.000,- Ft
Fizetendő járulékok:
A fizetendő járulékok körét az határozza meg, hogy az egyéni vállalkozó munkaviszonyban áll-e máshol, nappali tagozatos diák-e vagy más státuszából adódóan fizetnek utána járulékokat. Ugyanis ebben az esetben bizonyos járulékok fizetése alól mentesül a vállalkozó.
Ha a vállalkozó nem rendelkezik heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal (és az előbb ismertetett lehetőségek sem érintik), akkor az alábbi járulékokat kell fizetni havonat, függetlenül attól, hogy volt-e bevétele a vállalkozásnak, vagy nem.
- egészségügyi hozzájárulás (EHO): 1.950,- Ft / hó
- egészségbiztosítási alap: 6% + 5% = 11%
- nyugdíjbiztosítási alap:
1.) ha magánnyugdíjpénztári tag vagy, akkor:
- nyugdíjbiztosítási alap: 24% + 1,5% = 25,5%
- magánnyugdíjpénztár: 8%
2.) ha nem vagy magánnyugdíjpénztári tag, akkor:
- nyugdíjbiztosítási alap: 24% + 9,5 % = 33,5%
- vállalkozói adó: 4%
A fentieket akkor is fizetni kell a minimálbért véve alapul, ha semmi bevétele nem volt a vállalkozásnak az adott időszakban. Azonban a 2006. szeptemberben életbelépett új jogszabályok értelmében dupla járulékfizetési minimum terheli a vállalkozókat, ami azt jelenti, hogy a dupla minimálbér után kell megfizetni a fenti járulékokat.
Ezen kívül SZJA-t kell fizetni, ami jövedelem / bevételfüggő. Ezt azért nem részletezem, mert a jelenlegi kormány azonnal változást ígért be ezen a területen.
ÁFA fizetési kötelezettség ha a vállalkozó nem kért áfamentességet. (Vagy ha a bevételei meghaladják az áfamentesség felső határát.)
Iparűzési adót, ami a bevétel 2%-a.
A tevékenységtől függően egyéb adónemek is felmerülhetnek (pl. kulturális járulék).
Működési költségek:
- könyvelési díj: általában egyéni vállaklozásnál 8.000 - 12.000 Ft/hó körül szokott mozogni
- bankköltség
- igény szerint: tárhely + domain, internet, telefon, posta költség, stb.
2.) Betéti társaság
Legalább egy beltag és egy kültag szükséges az alapításához. A beltag a teljes vagyonával felel, a kültag a bevitt vagyon erejéig. A betéti társaságban a társaság képviselőket választ. Általában a beltagok hozzák a határozatokat, de a társaság rendes tevékenységébe nem tartozó ügyekben a kültagok is szavazhatnak. A nyereség és a veszteség a tagok között vagyoni hozzájárulás arányában oszlik meg, de a cégalapításkor ezt másképp is szabályozhatják az alapítók. Az eredményt írásban kell rögzíteni.
Az ügyvéd nyújtja be a papírokat a Cégbíróságra, és ekkor megkapja az adószámot. A társaság különböző szervek felé bejelentési kötelezettséggel bír. A bejegyzés 1-2 hónapot vehet igénybe. A betéti társaság kettős könyvezetés végez.
3.) Korlátolt felelősségű társaság
A kft. jogi személyiséggel rendelkezik. Alapítása nincsen létszámhoz kötve, lehet egyszemélyes kft-t is létrehozni. A tag anyagi felelőssége korlátozott, csak a bevitt vagyon erejéig terjed. A kft. alapításakor társasági szerződést kell írni.
Az alapítás költségei:
- Törzstőke: minimum 500.000 Ft
Kft alapítás cégbírósági bejegyzése akár a törzstőke banki befizetése nélkül is lehetséges, amennyiben a Kft ügyvezetője nyilatkozik arról, hogy a törzstőke a társaság rendelkezésére bocsátása megtörtént. A minimális törzstőke 500.000 Ft, amelynek fele fizetendő be a Kft alapítás idején (a fentieknek megfelelően bankszámlára, vagy a Kft házipénztárába) A fennmaradó rész 1 éven belül fizetendő be a Kft alapítás idejétől számítva. Egyszemélyes kft alapítása esetén elegendő a társaság alapításakor 100.000-Ft-ot a társaság rendelkezésére bocsájtani, a maradék legalább 400.000-Ft-ot pedig egy éven belül kell befizetni a társaság bankszámlájára.
- Kft alapítás cégbírósági bejegyzésének illetéke 15.000, közzétételi költségtérítés nem fizetendő egyszerűsített eljárásban, amennyiben a kft alapítás szerződésminta szerint történik
- Ügyvédi díj: ügyvédtől függő, kb. 100.000 Ft.
Ügyvezető lehet a társaság tagja, de lehet kívülálló személy is. Kettős könyvelést kell vezetni.
2010. július 15., csütörtök
Üzlethelyiség kiválasztása és vállalkozási forma
ma elég sokat haladtam előre.
Beszéltem több kiadó üzlethelyiség bérbeadóval, internetről vadásztam, sokat telefonáltam, árakat kérdeztem. A leginkább itt helyben tetszik egy 45 nm-es kiadó üzlet. Fő út mellett, helyi viszonyok között forgalmas helyen, több üzlet van az épületben (új építésű sorház, az aljában pedig boltok) A tulajjal viszonylag sok mindent átbeszéltünk: árat, egyéb költségeket, mit lehet választani, mit nem, milyen hosszú távra, stb. Amit mondott összeg, nem tudom sok vagy kevés. A többihez képest ok, de hogy ki lehet-e termelni, azt nem tudom. Üzleti tervet kell készítenem, hogy lássam mi a fedezeti pont, mekkora forgalom kell a költségek megtérüléséhez, illetve milyen kezdeti beruházásra számíthatok.
Szintén beszéltem egy könyvelővel. Elsősorban a cégalapításról beszélgettünk. Egyszemélyes kft-ben gondolkoztam, de ő egyéni vállalkozást ajánlott. Egy ok miatt, hogy bármikor könnyedén megszüntethető, ha nem megy az üzlet. Szeretnék optimistán belevágni, de igaz, sose lehet tudni :-) A kft alapításához több pénz kell, s bár megszüntetéskor ki lehet venni, de a könyvelő azt mondta, hogy ez akár évekig is eltarthat. Sőt, egyéni vállalkozóvá válni az új törvény alapján pofon egyszerű. Csak bejelenti az ember, még a kártyát sem kell kiváltani. Igaz hogy egy egyéni vállalkozó a teljes vagyonával felel, de egyébként sem szándékozom kiegyenlített adósságokat felhalmozni, illetve fedezetlen szerződéseket kötni.
Azért utána nézek pontosan a különböző vállalkozási formák alapításának feltételeknek, bár valaha tanultam, de azóta már sok minden változott, pl. az induló tőke. Bemásolom, amit találok, hátha valakinek segít, ha itt megtalálja.
Beszéltem több kiadó üzlethelyiség bérbeadóval, internetről vadásztam, sokat telefonáltam, árakat kérdeztem. A leginkább itt helyben tetszik egy 45 nm-es kiadó üzlet. Fő út mellett, helyi viszonyok között forgalmas helyen, több üzlet van az épületben (új építésű sorház, az aljában pedig boltok) A tulajjal viszonylag sok mindent átbeszéltünk: árat, egyéb költségeket, mit lehet választani, mit nem, milyen hosszú távra, stb. Amit mondott összeg, nem tudom sok vagy kevés. A többihez képest ok, de hogy ki lehet-e termelni, azt nem tudom. Üzleti tervet kell készítenem, hogy lássam mi a fedezeti pont, mekkora forgalom kell a költségek megtérüléséhez, illetve milyen kezdeti beruházásra számíthatok.
Szintén beszéltem egy könyvelővel. Elsősorban a cégalapításról beszélgettünk. Egyszemélyes kft-ben gondolkoztam, de ő egyéni vállalkozást ajánlott. Egy ok miatt, hogy bármikor könnyedén megszüntethető, ha nem megy az üzlet. Szeretnék optimistán belevágni, de igaz, sose lehet tudni :-) A kft alapításához több pénz kell, s bár megszüntetéskor ki lehet venni, de a könyvelő azt mondta, hogy ez akár évekig is eltarthat. Sőt, egyéni vállalkozóvá válni az új törvény alapján pofon egyszerű. Csak bejelenti az ember, még a kártyát sem kell kiváltani. Igaz hogy egy egyéni vállalkozó a teljes vagyonával felel, de egyébként sem szándékozom kiegyenlített adósságokat felhalmozni, illetve fedezetlen szerződéseket kötni.
Azért utána nézek pontosan a különböző vállalkozási formák alapításának feltételeknek, bár valaha tanultam, de azóta már sok minden változott, pl. az induló tőke. Bemásolom, amit találok, hátha valakinek segít, ha itt megtalálja.
2010. július 14., szerda
Új üzlet nyitása - tanácsok
Hú, találtam egy tuti jó összefoglalót, hogy mire kell figyelni egy bolt megnyitásánál. Tanácsok:
1. Keress egy jó könyvelőt, aki elmondja milyen vállalkozási formában érdemes működtetni a boltot(bt, kft, egyéni v. stb.) megalapítani a megfelelő formát a többit elvileg a könyvelő rendezi APEH felé bejelentés stb. Ha nincs kereskedelmi eladói végzettséged (nemkell szakirányú) akkor vagy foglalkoztatsz valakit akinek van, vagy elvégzel egy ilyen tanfolyamot. Eladói végzettség nélkül nem működtethetsz boltot, a működési engedélyt nem adják meg ennek hiányaként.
2. Keress üzelethelységet, mégjobb ha nem kell keresni hanem rendelkezel vele, vagy a háznál ahol laksz ott alakítasz ki boltot. (a helység legyen üzletté nyílvánítva - tulajdoni lap)
3. Működési engedélyhez kell:
2009. október 1-től bejelentést kell tenni a jegyzőnek elektronikusan a nyitásról. Bővebben: www.magyarorszag.hu ez az új rendszer nem tudom hogyan müködik mert én még papírok tömtelegével mentem be az önkormányzathoz, ha nem ülnek rá a dologra, akár!! pár napon belül megkaphatod az engedélyt és ez is ingyenes tudtommal!
ÁNTSZ engedély nem kell! ha a ruházaton kívül nem lesz más, pl. ha már rágót, csokit árusít valaki akkor viszont már kell mert élelmiszerről van szó.
Hatósági ellenőrzés során kérhetik a következő dolgokat:
-Tűzvédelmi szabályzat kell!
-Városgazdálkodási szerződés kell!
-Pénztárgép, pénztárgépnapló, számlatömb, nyugtatömb kötelező tartani!
Egypár apróság ha már van bolt és belekötnek ill. büntetnek ha nincsenek kint:
-nyitva tartási idő
-nyitva-zárva tábla
-ha van lépcső kivülről, meg belülről is feltüntetni hogy Vigyázz lépcső!
-több helyre kiirni hogy a Termékek árai forintban értendőek és tartalmazzák az áfát! (csak! ezek hiánya miatt már büntették meg a szomszéd üzlettulajdonosokat)
1. Keress egy jó könyvelőt, aki elmondja milyen vállalkozási formában érdemes működtetni a boltot(bt, kft, egyéni v. stb.) megalapítani a megfelelő formát a többit elvileg a könyvelő rendezi APEH felé bejelentés stb. Ha nincs kereskedelmi eladói végzettséged (nemkell szakirányú) akkor vagy foglalkoztatsz valakit akinek van, vagy elvégzel egy ilyen tanfolyamot. Eladói végzettség nélkül nem működtethetsz boltot, a működési engedélyt nem adják meg ennek hiányaként.
2. Keress üzelethelységet, mégjobb ha nem kell keresni hanem rendelkezel vele, vagy a háznál ahol laksz ott alakítasz ki boltot. (a helység legyen üzletté nyílvánítva - tulajdoni lap)
3. Működési engedélyhez kell:
2009. október 1-től bejelentést kell tenni a jegyzőnek elektronikusan a nyitásról. Bővebben: www.magyarorszag.hu ez az új rendszer nem tudom hogyan müködik mert én még papírok tömtelegével mentem be az önkormányzathoz, ha nem ülnek rá a dologra, akár!! pár napon belül megkaphatod az engedélyt és ez is ingyenes tudtommal!
ÁNTSZ engedély nem kell! ha a ruházaton kívül nem lesz más, pl. ha már rágót, csokit árusít valaki akkor viszont már kell mert élelmiszerről van szó.
Hatósági ellenőrzés során kérhetik a következő dolgokat:
-Tűzvédelmi szabályzat kell!
-Városgazdálkodási szerződés kell!
-Pénztárgép, pénztárgépnapló, számlatömb, nyugtatömb kötelező tartani!
Egypár apróság ha már van bolt és belekötnek ill. büntetnek ha nincsenek kint:
-nyitva tartási idő
-nyitva-zárva tábla
-ha van lépcső kivülről, meg belülről is feltüntetni hogy Vigyázz lépcső!
-több helyre kiirni hogy a Termékek árai forintban értendőek és tartalmazzák az áfát! (csak! ezek hiánya miatt már büntették meg a szomszéd üzlettulajdonosokat)
A vállalkozás profilja
Tulajdonképpen egy üzletet szeretnék nyitni. Egy faluban élek, ami egy kisebb város tőszomszédságában van, de közel van nagyváros is. A profilban még nem döntöttem, függ attól is, hol találok megfelelő üzlethelyiséget. Azért elképzelésem van, vagy egy bio-reform-egészségbolt, vagy egy használt ruha, főleg használt import gyermek ruházat.
S honnan a két ötlet?
- Arra alapozom, hogy a mai gazdasági helyzetben talán a használtruhával kereskedő vállalkozás idítása menne a leginkább. Ugyanakkor olvastam egy-két fórumon, hogy sokan gondoltak ugyan erre, meg látom is hogy elég sok nyílt mostanában. Szóval a kereslet nőtt, de rögtön ment utána a kínálat. Kérdés melyik van jelenleg túlsúlyban.
- A biobolt meg egy szerelem. Az életem fontos része az egészséges táplálkozás, és próbálom a családomat is ebben a mederben tartani, tudatos életre nevelni (amennyire lehet egy 3 évest, de erről bővebben talán majd később)
Itt a faluban inkább a turira lenne kereslet megítélésem szerint, a szomszéd városban viszont inkább a reformbolt lehet a nyerő (angol használtruhás van egy csomó, bár van amelyik igen jól megy).
Sajnos itt a faluban sok kis üzlet bezár. Megnyílik, egy darabig próbálkoznak, majd bezárnak. Van egy csomó kocsma, néhány zöldésges, és virágos. A többi valahogy nem élt meg. Jogos a kérdés, miért pont nekem sikerülne. De miért ne?
Vagyis a profil függ a településtől, de az meg függ, hogy konkrétan hol találok benne megfelelő üzletet. Itt a faluban sok üzlet halála hogy a kutya se jár arra. Az meg ugye nem hoz túl sok vásárlót. Szóval forgalmas hely kellene, ha lehet egyáltalán ilyenről beszélni. A városban meg van forgalom, meg ezer üzlet is. Megint a kereslet-kínálat kérdése. Majd meglátjuk. Kiadó üzletek vadászatába keztem.
S honnan a két ötlet?
- Arra alapozom, hogy a mai gazdasági helyzetben talán a használtruhával kereskedő vállalkozás idítása menne a leginkább. Ugyanakkor olvastam egy-két fórumon, hogy sokan gondoltak ugyan erre, meg látom is hogy elég sok nyílt mostanában. Szóval a kereslet nőtt, de rögtön ment utána a kínálat. Kérdés melyik van jelenleg túlsúlyban.
- A biobolt meg egy szerelem. Az életem fontos része az egészséges táplálkozás, és próbálom a családomat is ebben a mederben tartani, tudatos életre nevelni (amennyire lehet egy 3 évest, de erről bővebben talán majd később)
Itt a faluban inkább a turira lenne kereslet megítélésem szerint, a szomszéd városban viszont inkább a reformbolt lehet a nyerő (angol használtruhás van egy csomó, bár van amelyik igen jól megy).
Sajnos itt a faluban sok kis üzlet bezár. Megnyílik, egy darabig próbálkoznak, majd bezárnak. Van egy csomó kocsma, néhány zöldésges, és virágos. A többi valahogy nem élt meg. Jogos a kérdés, miért pont nekem sikerülne. De miért ne?
Vagyis a profil függ a településtől, de az meg függ, hogy konkrétan hol találok benne megfelelő üzletet. Itt a faluban sok üzlet halála hogy a kutya se jár arra. Az meg ugye nem hoz túl sok vásárlót. Szóval forgalmas hely kellene, ha lehet egyáltalán ilyenről beszélni. A városban meg van forgalom, meg ezer üzlet is. Megint a kereslet-kínálat kérdése. Majd meglátjuk. Kiadó üzletek vadászatába keztem.
Összefoglalva a 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) rendelkezéseit
Haleluja, vagyis tulajdonos lehetek, működtetni csak alkalmazott útján kell (mondjuk a féléves gyerkőc mellett nem is akartam 8 órában dolgozni egy üzletben, meghát van is munkahelyem). S ha nem a saját nevemen van a vállalkozás (mondjuk a férjemén) akkor viszont segítő családtagként bármikor dolgozhatok is, egy esetleges ellenőrzés során ha az üzletben találnak, akkor nincs semmi gáz.
S mint egyéni vállalkozó ekkor még járulékot sem kell fizetni.
Kérdés, hogy egyéni vagy társas vállalkozást célszerű választani. Nos ez már függ talán a profiltól, nagyságtól (itt most szívesen vennék javaslatokat, tanácsokat).
S mint egyéni vállalkozó ekkor még járulékot sem kell fizetni.
Kérdés, hogy egyéni vagy társas vállalkozást célszerű választani. Nos ez már függ talán a profiltól, nagyságtól (itt most szívesen vennék javaslatokat, tanácsokat).
Vállalkozás TGYÁS és GYED alatt, illetve a személyes közreműködés kérdése
Tájékoztató a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) rendelkezéseinek alkalmazásáról a gyes, gyet, ápolási díj folyósítása alatt
2005.01.25.
A Tbj. vonatkozó szabályai szerint a Tbj. 27. §-ában meghatározott járulékalap alsó és a Tbj. 24. §-ában meghatározott felső határát azzal az időszakkal arányosan (a minimálbér harmincad részével, illetve a járulékfizetési felső határ napi összegével) csökkenteni kell, amely alatt a társas vállalkozó
- táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül, kivéve, ha a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj fizetésének időtartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja.
Az egyéni vállalkozó a minimálbér alapulvételével nem köteles társadalombiztosítási járulékot, nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot fizetni arra az időtartamra, amelynek tartama alatt
- táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül, kivéve, ha a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj folyósításának tartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja.
E rendelkezésekből adódóan a minimálbér alapján történő járulékfizetés alól a törvény mentességet csak azokra a speciális esetekre ad, amikor a meghatározott ellátásban részesülő egyéni és társas vállalkozó a vállalkozói tevékenységét személyesen nem folytatja.A családtámogatási törvény szabályai a személyes munkavégzést egyes ellátások folyósítása mellett nem is teszik lehetővé, de megengedik pl. hogy a gyermek egyéves kora után napi 4 óra időtartamban, vagy akár időkorlátozás nélkül is munkát végezhessen a gyesen lévő. E munkavégzés esetén a járulékfizetési kötelezettség természetszerűleg fennáll.
Az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény az egyéni vállalkozó számára nem írja elő a tevékenység személyes folytatását, gyakorlását, hanem személyes közreműködési kötelezettséget állapít meg.
Ez a törvényi szabályozás értelmében valójában annyit jelent, hogy a természetes személynek nincs lehetősége tisztán üzleti befektetéssel egyéni vállalkozás alapítására, abban személyesen is közre kell működnie.
A személyes közreműködést azonban a törvény tágan értelmezi. Az egyéni vállalkozó ezért nem az igazolványában meghatározott tevékenység (szakma) személyes folytatására, gyakorlására kötelezett, hanem közreműködése a vállalkozás szervezéséig, irányításáig terjedhet, alkalmazottat, bedolgozót vagy segítő családtagot is foglalkoztathat. Erre tekintettel nem tartalmaz a törvény a vállalkozás, illetve az annak keretében folytatott tevékenység szüneteltetésére vonatkozó szabályokat sem, mert olyan előírás sincs, miszerint a vállalkozó az igazolvány birtokában minden esetben köteles lenne a tevékenységét személyesen folytatni, gyakorolni.
A vállalkozásban való személyes közreműködés megvalósulhat ugyan az egyéni vállalkozó döntéseiben, a vállalkozás irányításában, felelősségvállalási kötelezettségében is, azonban ez nem esik egybe magának a vállalkozói igazolványban - vagy társas vállalkozás esetében a társasági szerződésben - meghatározott tevékenységnek a személyes folytatásával, gyakorlásával.Ennek megfelelően a társadalombiztosítási szabályok is a tevékenység személyes folytatása és nem a személyes közreműködés esetére állapítanak meg külön szabályokat.
A társadalombiztosítási szabályok vonatkozásában a Tbj. 28. §-ában meghatározott járulékalap korrekciós lehetőség, valamint a 29 § -ban meghatározott járulékfizetési kötelezettség alóli mentesítésnél a vállalkozói tevékenység személyes folytatása a feltétel, melyen a vállalkozói igazolványban feltüntetett, vagy a társasági szerződésben meghatározott tevékenység személyes folytatása értendő. A társadalombiztosítási szabályok különbséget tesznek a járulékfizetés tekintetében akkor is, ha a vállalkozói igazolvány birtokában a vállalkozó "saját elhatározásából" a vállalkozói tevékenységét személyesen nem folytatja - pl. a vállalkozói igazolványt kiváltja, de nem kezdi meg a tevékenységét - ekkor a minimálbér alapján a járulékfizetési kötelezettség az igazolvány átvétele napjától fennáll, mert ettől a naptól kell biztosítottnak tekinteni a természetes személyt. Ugyanígy kell értelmezni, ha a vállalkozói tevékenységet alkalmazott, segítő családtag útján látja el. Analóg módon alkalmazandó a szabály a társas vállalkozó esetében is.
A járulékfizetési kötelezettség alól azonban a Tbj. törvény idézett, meghatározott eseteiben mentesíti a biztosított egyéni és társas vállalkozót akkor, amikor fizikailag nem képes a vállalkozói tevékenységét személyesen gyakorolni, mert beteg, táppénzes állományban van, vagy ha gyermeke gondozása, családtagja ápolása mellett nincs lehetősége a vállalkozói tevékenység személyes folytatására. Ekkor a minimálbér alapulvételével járulékfizetési kötelezettsége nincs. Ha például a vállalkozó állítása szerint személyesen nem folytatta a vállalkozói tevékenységét, de a költségei között vállalkozói kivétet elszámolt, úgy a vállalkozás személyes folytatásának ténye külön bizonyítás nélkül is megvalósultnak tekinthető, és analóg módon érvényes ez, ha a társas vállalkozó részére a személyes közreműködés ellenértékeként díjazást fizettek.
Kivét, illetve díjazás elszámolás hiányában is megvalósulhat a vállalkozói tevékenység személyes folytatása, ha azt az ellenőrzést végző hatóság az ellenőrzése során megállapítja.
Az egyéni vállalkozói törvénynek, illetve a társasági törvénynek a vállalkozás szünetelésére vonatkozó szabályai hiányában a vállalkozó akkor is köteles az Art. szerinti adókötelezettségek, a Tbj., Tny., Eb. törvény szerinti kötelezettségek (nyilvántartás, bevallás, adatszolgáltatás) teljesítésére, ha a vállalkozás valójában nem működik, vagy a vállalkozó személyesen nem, hanem alkalmazott, segítő családtag útján folytatja a vállalkozási tevékenységet. E kötelezettségek teljesítése sem tekinthető azonban a vállalkozási tevékenység személyes folytatásának a Tbj. törvényben a járulékfizetési kötelezettség alól mentesített időtartam alatt.
(2202/2005. - Pénzügyminisztérium Társadalmi Közkiadások főosztálya)
2005.01.25.
A Tbj. vonatkozó szabályai szerint a Tbj. 27. §-ában meghatározott járulékalap alsó és a Tbj. 24. §-ában meghatározott felső határát azzal az időszakkal arányosan (a minimálbér harmincad részével, illetve a járulékfizetési felső határ napi összegével) csökkenteni kell, amely alatt a társas vállalkozó
- táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül, kivéve, ha a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj fizetésének időtartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja.
Az egyéni vállalkozó a minimálbér alapulvételével nem köteles társadalombiztosítási járulékot, nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot fizetni arra az időtartamra, amelynek tartama alatt
- táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül, kivéve, ha a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj folyósításának tartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja.
E rendelkezésekből adódóan a minimálbér alapján történő járulékfizetés alól a törvény mentességet csak azokra a speciális esetekre ad, amikor a meghatározott ellátásban részesülő egyéni és társas vállalkozó a vállalkozói tevékenységét személyesen nem folytatja.A családtámogatási törvény szabályai a személyes munkavégzést egyes ellátások folyósítása mellett nem is teszik lehetővé, de megengedik pl. hogy a gyermek egyéves kora után napi 4 óra időtartamban, vagy akár időkorlátozás nélkül is munkát végezhessen a gyesen lévő. E munkavégzés esetén a járulékfizetési kötelezettség természetszerűleg fennáll.
Az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény az egyéni vállalkozó számára nem írja elő a tevékenység személyes folytatását, gyakorlását, hanem személyes közreműködési kötelezettséget állapít meg.
Ez a törvényi szabályozás értelmében valójában annyit jelent, hogy a természetes személynek nincs lehetősége tisztán üzleti befektetéssel egyéni vállalkozás alapítására, abban személyesen is közre kell működnie.
A személyes közreműködést azonban a törvény tágan értelmezi. Az egyéni vállalkozó ezért nem az igazolványában meghatározott tevékenység (szakma) személyes folytatására, gyakorlására kötelezett, hanem közreműködése a vállalkozás szervezéséig, irányításáig terjedhet, alkalmazottat, bedolgozót vagy segítő családtagot is foglalkoztathat. Erre tekintettel nem tartalmaz a törvény a vállalkozás, illetve az annak keretében folytatott tevékenység szüneteltetésére vonatkozó szabályokat sem, mert olyan előírás sincs, miszerint a vállalkozó az igazolvány birtokában minden esetben köteles lenne a tevékenységét személyesen folytatni, gyakorolni.
A vállalkozásban való személyes közreműködés megvalósulhat ugyan az egyéni vállalkozó döntéseiben, a vállalkozás irányításában, felelősségvállalási kötelezettségében is, azonban ez nem esik egybe magának a vállalkozói igazolványban - vagy társas vállalkozás esetében a társasági szerződésben - meghatározott tevékenységnek a személyes folytatásával, gyakorlásával.Ennek megfelelően a társadalombiztosítási szabályok is a tevékenység személyes folytatása és nem a személyes közreműködés esetére állapítanak meg külön szabályokat.
A társadalombiztosítási szabályok vonatkozásában a Tbj. 28. §-ában meghatározott járulékalap korrekciós lehetőség, valamint a 29 § -ban meghatározott járulékfizetési kötelezettség alóli mentesítésnél a vállalkozói tevékenység személyes folytatása a feltétel, melyen a vállalkozói igazolványban feltüntetett, vagy a társasági szerződésben meghatározott tevékenység személyes folytatása értendő. A társadalombiztosítási szabályok különbséget tesznek a járulékfizetés tekintetében akkor is, ha a vállalkozói igazolvány birtokában a vállalkozó "saját elhatározásából" a vállalkozói tevékenységét személyesen nem folytatja - pl. a vállalkozói igazolványt kiváltja, de nem kezdi meg a tevékenységét - ekkor a minimálbér alapján a járulékfizetési kötelezettség az igazolvány átvétele napjától fennáll, mert ettől a naptól kell biztosítottnak tekinteni a természetes személyt. Ugyanígy kell értelmezni, ha a vállalkozói tevékenységet alkalmazott, segítő családtag útján látja el. Analóg módon alkalmazandó a szabály a társas vállalkozó esetében is.
A járulékfizetési kötelezettség alól azonban a Tbj. törvény idézett, meghatározott eseteiben mentesíti a biztosított egyéni és társas vállalkozót akkor, amikor fizikailag nem képes a vállalkozói tevékenységét személyesen gyakorolni, mert beteg, táppénzes állományban van, vagy ha gyermeke gondozása, családtagja ápolása mellett nincs lehetősége a vállalkozói tevékenység személyes folytatására. Ekkor a minimálbér alapulvételével járulékfizetési kötelezettsége nincs. Ha például a vállalkozó állítása szerint személyesen nem folytatta a vállalkozói tevékenységét, de a költségei között vállalkozói kivétet elszámolt, úgy a vállalkozás személyes folytatásának ténye külön bizonyítás nélkül is megvalósultnak tekinthető, és analóg módon érvényes ez, ha a társas vállalkozó részére a személyes közreműködés ellenértékeként díjazást fizettek.
Kivét, illetve díjazás elszámolás hiányában is megvalósulhat a vállalkozói tevékenység személyes folytatása, ha azt az ellenőrzést végző hatóság az ellenőrzése során megállapítja.
Az egyéni vállalkozói törvénynek, illetve a társasági törvénynek a vállalkozás szünetelésére vonatkozó szabályai hiányában a vállalkozó akkor is köteles az Art. szerinti adókötelezettségek, a Tbj., Tny., Eb. törvény szerinti kötelezettségek (nyilvántartás, bevallás, adatszolgáltatás) teljesítésére, ha a vállalkozás valójában nem működik, vagy a vállalkozó személyesen nem, hanem alkalmazott, segítő családtag útján folytatja a vállalkozási tevékenységet. E kötelezettségek teljesítése sem tekinthető azonban a vállalkozási tevékenység személyes folytatásának a Tbj. törvényben a járulékfizetési kötelezettség alól mentesített időtartam alatt.
(2202/2005. - Pénzügyminisztérium Társadalmi Közkiadások főosztálya)
Vállalkozás indítása
S hogy mi foglalkoztat most leginkább? VÁLLALKOZNI SZERETNÉK!
Mint annyi más ember, szóval nem egy új ötlet, de ha másnak sikerült, nekem miért ne...
S hogy miért kell ehhez a blog?
mindenki esete más, s nekem már ez az egy goldolat (hogy szeretnék) is némi akadályba ütközik.
jelenleg GYED-en vagyok, van egy féléves és egy 3,5 éves gyerkőcöm. Van bejelentett munkahelyem, papíron egy jó beosztásom, amit azóta hogy (3,5 éve) itthon vagyok, természetesen betöltöttek. Igyekeztem nem elszakadni a munkaadómtól, az itthon töltött idő alatt is segítettem nekik, de az eredeti pozimba nem hiszem hogy visszavesznek (tudom hogy kötelező, de hát a törvény az nem életbiztosítás sajnos).
Első probléma: GYED alatt vállalkozni
ennek jártam utána, lássuk
10-ből 9 site-on állítják hogy nem lehet. Az első gyerekemnél a bérszámfejtőnk még azt is állította, hogy ne is tőzsdézzek gyes mellett, mert még onnan származó bevételem sem lehet. A könyvelőnk meg azt mondta, mikor Bt beltagja akartam lenni, hogy no way.
No ezt én nem nagyon fogadom el, keressük meg akkor hogy lehet.
Jogi és adófórumok, jogász és könyvelői vélemények, amiket összegyűjtöttem, és bizton állítom, lehet bizony TGYÁS és a GYED mellett vállalkozást indítani. Egyéni vagy társas vállalkozást, korlátolt vagy korlátlan felelősséggel. Sőt, osztalékjövedelmem, vagy egyéb külön adózó jövedelmem is lehet. (haragszom a bérszámfejtőnk félrevezetéséért).
Mint annyi más ember, szóval nem egy új ötlet, de ha másnak sikerült, nekem miért ne...
S hogy miért kell ehhez a blog?
mindenki esete más, s nekem már ez az egy goldolat (hogy szeretnék) is némi akadályba ütközik.
jelenleg GYED-en vagyok, van egy féléves és egy 3,5 éves gyerkőcöm. Van bejelentett munkahelyem, papíron egy jó beosztásom, amit azóta hogy (3,5 éve) itthon vagyok, természetesen betöltöttek. Igyekeztem nem elszakadni a munkaadómtól, az itthon töltött idő alatt is segítettem nekik, de az eredeti pozimba nem hiszem hogy visszavesznek (tudom hogy kötelező, de hát a törvény az nem életbiztosítás sajnos).
Első probléma: GYED alatt vállalkozni
ennek jártam utána, lássuk
10-ből 9 site-on állítják hogy nem lehet. Az első gyerekemnél a bérszámfejtőnk még azt is állította, hogy ne is tőzsdézzek gyes mellett, mert még onnan származó bevételem sem lehet. A könyvelőnk meg azt mondta, mikor Bt beltagja akartam lenni, hogy no way.
No ezt én nem nagyon fogadom el, keressük meg akkor hogy lehet.
Jogi és adófórumok, jogász és könyvelői vélemények, amiket összegyűjtöttem, és bizton állítom, lehet bizony TGYÁS és a GYED mellett vállalkozást indítani. Egyéni vagy társas vállalkozást, korlátolt vagy korlátlan felelősséggel. Sőt, osztalékjövedelmem, vagy egyéb külön adózó jövedelmem is lehet. (haragszom a bérszámfejtőnk félrevezetéséért).
Akkor kezdjük
Sok téma foglalkoztat. Mindig más. Ami aktuális az életemben. Hol magánéleti, hol szakmai, hol egészséges életmóddal kapcsolatosan. Ilyenkor leginkább az internetre támaszkodom a téma kivesézéséhez, pro-kontra információk gyűjtéséhez. Ilyen volt pl. a candidadiétám több mint tíz éve, vagy az első gyermekemmel való várandóság, a gyed-gyes igénylés, ingatlan vásárlás, adóoptimalizálás, lúgosítás és sorolhatnám. Nem sajnálom az időt a rengeteg oldal, blog, fórum könyv átolvasására. Rendszerint csatlakoztam is az adott témában indított fórumokhoz, ahhol szerintem a leginkább ki lehet beszélni a dolgokat. Csakhogy ezeket már nem igen tudom újra fellapozni, mert vagy annyira régen voltak, vagy már el is felejtettem hol vannak. Szóval gondoltam jó lenne egy saját fórum, ahhol bármikor megtalálom a számomra fontos, vagy valaha fontosnak vélt infokat. Nos, ezt a blogot szánom erre a célra. Vagyis hogy az összevadászott tudást egy helyen tároljam, ami a jövőben másoknak is hasznos lehet, ne kelljen mégegyszer utánajárnia. Ugyanakkor persze jó lenne, ha mások is segítenének hozzászólásukkal bővíteni a látókörömet egy-egy aktuális probléma kapcsán.
Közben persze szépen kikerekedik az életem sztorija, gondolván az utókorra. Hiszen ezért blog, nem igaz?....
Közben persze szépen kikerekedik az életem sztorija, gondolván az utókorra. Hiszen ezért blog, nem igaz?....
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)