Olyan gyorsan pörögnek az események, csak erre nem jut idő, hogy ide írjak sajnos.
De szeretném ezt most kicsit pótolni.
Szóval lefoglaltam az üzlethelyiséget. Egy teljesen új építésű ház, aminek az utcafrontján 3 kiadó üzlet lesz, abból 1 lesz az enyém. A bérleti díj 80 e + áfa, ami elég sok, de legalább a legjobb helyen van a faluban. Az eredeti átadás most, október 1-el lett volna, de sajnos csúszik (mint minden új építés), így jelenleg október 31-et ígérnek.
Addig is már bemehettem mérni. Egy 6,2X5,35 m-es eladóterű üzlethelyiség. Elterveztem, hogy hova milyen berendezést teszek. Már vettem 4 turkáló kosarat és két különböző kinézetű ruhasztendert, mindet a Vaterán. Sajnos itt Áfás számlát nem kaptam, de még mindig jobban járok, mintha újonnan valahol számlával vásárolok. Ugyan itt tervezem megvenni a pénztárpultot is.
Az eladó hölgyel már szintén megállapodtam. Ajánlották, hogy megbízható, (bár azt is mondták hogy megbízható eladó nincs-remélem ez csak rosszmájú megjegyzés, de lehet, hogy csak én vagyok naiv), ráadásul nekem nagyon-nagyon szimpatikus. Hivatalosan fog 8 órát dolgozni, a többi időben meg az édesannyja beugrik (persze hivatalos papirozás után), mondjuk betegség, szabadság idejére. Meg szerencsére én, mint tulajdonos bármikor beállhatok a púlt mögé.
S a legjobb. Már jártam egy csomó nagykerben. Mindenhova most hozzák az őszi-téli ruhákat, van ahol rendes várólista van, pl a budaörsi Kaméleonban. Pedig jó sok nagyker van, szerencsére, mert így minden nagyker egy kicsit mást próbál nyújtani, nagy a verseny. Van ahol lehet válogatni, van ahol direkt nem, hogy demonstrálják, hogy mindenki az eredeti bálát kapja, nincs kiválogatva belőle semmi. Az árak is szórnak rendesen, és nem feltétlenül tükrözik a minőséget.
Már vettem is néhány 10 kg (kb 50) ruhát, de szintén internetes aukción, szintén számla nélkül. Olyan jó látni a sok szép kis babaholmit. Sikerült beszereznem pl. egy 6 kg-os 100% Next csomagot. Ezt ma ki is mostam :-)), megérdemli a törődést, olyan szép áru. Persze ez nem volt olcsó, darabja majd 300 Ft. Ezért javasolták több nagykerben, hogy az ilyen ruhát bátran kell árazni, legalább 1000-1400 darabja, mert különben sosem térül meg. Hát, kíváncsi vagyok, hogy tényleg megveszik-e ennyiért, de azt látom, hogy egy barátnőmnél az internetes áruházában ennyiért el tudja adni. Megpróbálom én is, de a felsőkategóiás használt mellett próbálok sima I. osztályú, sőt II. osztályú termékeket is majd. A felsőkategóriás tervezem az egyedi közép sztenderekre tenni, az I. osztályút a sima hosszú fal menti akasztósra, a II. osztályt pedig a túrkálóba.
Egy másik, családi barátról most derült ki, hogy ő is használtruhás boltot nyit a napokban, csak messze vidéken. Fel is kerekedtünk, és együtt jártuk a nagykereket (meg mindkettőnk pici babája).
Jó, hogy sok infót meg tudtunk osztani egymással, pl tőle tudtam meg, hogy nem is kell nekem pénztárgépet venni 50 ezerért, elég a számlatömb. A saját könyvelőm szerint nem elég, de most megkéreztem egy szakértői fórumon, és ott is azt mondták, hogy elég.
Meg hogy tényleg nem kell bankszámlát sem nyitni, csak akkor lehet minden egyes adóbefizetéskor sorban állni az Apehnál, ami maga egy rémálom, és nem adnak egyszerre több csekket, hogy minden alkalommal újra szívjon az ember.
S hogy mi a tervem a nyitásig? További nagykerek. Pl nem tudom, miért olcsóbb az olasz használt ruha, illetve miért az angol a legdárgább. Persze, védik magukat, hogy csak az angol a tuti, a többi az nem, de azt gondolom, az olasz egy jóval divatosabb nemzet, az angolok szépérzékét inkább nem ecsetelném, de amit láttam náluk, azt divatnak nem nevezném. Minőségi különbséget sem igen látok, hogy miért jobb egy Next egy igzi jó olasz márkánál, dehát ha egyszer itthon az angol használtruha a divat, akkor ahhoz kell igazodni. Illetve majd ezt nézem meg a héten.
2010. szeptember 27., hétfő
2010. szeptember 16., csütörtök
Pályázat Gyes/Gyed-ről munkába visszatérőknek
Találtam egy hasznos linket,
http://www.anyabarat.hu/2010/09/palyazat-gyesgyed-rol-munkaba-visszateroknek/
„NŐI KLIKK – Befogadó munkahely kialakítása az IT szektorban”
TÁMOP-2.4.2/B-09/2-2009-0003
.
A JÓL-LÉT Közhasznú Alapítvány a SANE Produkció Bt. és a MATISZ közreműködésével távmunkára való felkészítést, képzést és távmunka lehetőséget kínál térítésmentesen ügyfélszolgálati asszisztensi/ügyfélszolgálat vezetői pozícióban. Várjuk azon Pest megyében vagy Budapesten élő kisgyermekes pályaújrakezdők, GYES/GYED-ről visszatérők jelentkezését, akik rugalmas munkaidőben, befogadó munkaadói légkörben online és telefonos ügyfélszolgálati munkát szeretnének végezni. Az Alapítvány munkatársai a program időtartama alatt folyamatosan támogató szolgáltatásokkal segítik a pályaújrakezdő szülők képzését és elhelyezkedését. A jó kapcsolatteremtő képességgel rendelkező, ügyfél-orientált, lendületes, az online kommunikáció iránt is nyitott jelentkezők kizárólag az alábbi űrlap online kitöltésével pályázhatnak. Jelentkezési határidő: 2010. október 1. A projekt a TÁMOP 2.4.2/B-09/2009-0003 program keretében az Európai Unió támogatásával valósul meg.
Jelentkezés (amennyiben közvetlenül nem tudja megnyitni a kérdőívet, kérjük az alábbi linket másolja be keresőjébe):
https://spreadsheets.google.com/viewform?formkey=dDRQR3FrWUJSTFAybEVFNDhVYThzUGc6MQ
JÓL-LÉT Közhasznú Alapítvány
1114 Budapest, Károli Gáspár tér 2.
http://www.jol-let.com/
Tel. /Fax: 1 319 0331
http://www.anyabarat.hu/2010/09/palyazat-gyesgyed-rol-munkaba-visszateroknek/
„NŐI KLIKK – Befogadó munkahely kialakítása az IT szektorban”
TÁMOP-2.4.2/B-09/2-2009-0003
.
A JÓL-LÉT Közhasznú Alapítvány a SANE Produkció Bt. és a MATISZ közreműködésével távmunkára való felkészítést, képzést és távmunka lehetőséget kínál térítésmentesen ügyfélszolgálati asszisztensi/ügyfélszolgálat vezetői pozícióban. Várjuk azon Pest megyében vagy Budapesten élő kisgyermekes pályaújrakezdők, GYES/GYED-ről visszatérők jelentkezését, akik rugalmas munkaidőben, befogadó munkaadói légkörben online és telefonos ügyfélszolgálati munkát szeretnének végezni. Az Alapítvány munkatársai a program időtartama alatt folyamatosan támogató szolgáltatásokkal segítik a pályaújrakezdő szülők képzését és elhelyezkedését. A jó kapcsolatteremtő képességgel rendelkező, ügyfél-orientált, lendületes, az online kommunikáció iránt is nyitott jelentkezők kizárólag az alábbi űrlap online kitöltésével pályázhatnak. Jelentkezési határidő: 2010. október 1. A projekt a TÁMOP 2.4.2/B-09/2009-0003 program keretében az Európai Unió támogatásával valósul meg.
Jelentkezés (amennyiben közvetlenül nem tudja megnyitni a kérdőívet, kérjük az alábbi linket másolja be keresőjébe):
https://spreadsheets.google.com/viewform?formkey=dDRQR3FrWUJSTFAybEVFNDhVYThzUGc6MQ
JÓL-LÉT Közhasznú Alapítvány
1114 Budapest, Károli Gáspár tér 2.
http://www.jol-let.com/
Tel. /Fax: 1 319 0331
Az egyéni vállalkozásból származó 2010. évi jövedelem
Találtam egy jó összefoglalót, nem tudom hogy ebből mi vonatkozik rám, majd később értelmezem, csak bemásolom, hogy meglegyen.
Tájékoztató az egyéni vállalkozásból származó 2010. évi jövedelem utáni adó (adóelőleg) megállapításával kapcsolatos új szabályokról
Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény III. fejezetének 18-19. §-a kedvezően módosította a személyi jövedelemadó törvény hatálya alá tartozó, a vállalkozói személyi jövedelemadó szabályai szerint adózó egyéni vállalkozók esetében a vállalkozói adóalap után fizetendő vállalkozói személyi jövedelemadó mértékét.
Az új szabályok szerint éves szinten 500 millió forint vállalkozói adóalapig 10 százalék a vállalkozói személyi jövedelemadó mértéke, az 500 millió forint feletti részre pedig továbbra is 19 százalék.
A két adókulcs alkalmazása esetén a vállalkozói bevételt csökkentő kedvezmények alapján a csekély összegű (de minimis) támogatás adóévi összegét az adóévben érvényesített összes kedvezmény értékéből az 500 millió forintot meg nem haladó rész után 10 százalék, az e feletti összegre 19 százalék adómértékkel kell kiszámítani.
A bevezetett új rendelkezést 2010. június 30.- át követően kell alkalmazni.
A 2010. évre vonatkozó átmeneti szabályokról a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: szja-törvény) új 84/A §-a rendelkezik.
A 2010. évi vállalkozói adóalap utáni adó megállapítása
Az átmeneti rendelkezéseknek megfelelően a 2010. évi adókötelezettség megállapításakor az szja-törvény 49/B. § (8) bekezdésének rendelkezése szerint a 2010. évre megállapított vállalkozói adóalapot - ha nemzetközi szerződés rendelkezéséből következik, a módosított vállalkozói adóalapot - az első és a második félévre meg kell osztani az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti és 2010. június 30-a utáni időszakára eső naptári napok arányában.
A 2010. második félévre arányosított vállalkozói adóalap adója
A 250 millió forintot meg nem haladó rész után a 10 százalék adókulcs feltétel nélkül alkalmazható, további rész után pedig az adó mértéke 19 százalék.
A 2010. első félévre arányosított vállalkozói adóalap adója
A teljes összeg után – amennyiben az egyéni vállalkozó nem jogosult a 10 százalék adókulcs alkalmazására, illetve, amennyiben jogosultsága ellenére sem választja azt – a vállalkozói személyi jövedelemadó 19 százalék.
Az 50 millió forintot meg nem haladó összeg után – az egyéni vállalkozó választása alapján – 10 százalék, feltéve, hogy
•az szja-törvény 49/B. § 2010. június 30-án hatályos (9) bekezdése b) pontjának rendelkezését nem alkalmazza, vagyis kisvállalkozói adókedvezményt nem érvényesít, és
•a foglalkoztatottainak - havi átlagos létszámadatok számtani átlaga alapján meghatározott - átlagos állományi létszáma az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakában legalább fél fő, vagy választása szerint az adóév egészére számítva legalább egy fő, és
•az egyéni vállalkozó 2010. első félévre arányosított adóalapja és a 2009. évi vállalkozói adóalapja (a tevékenység 2010-ben történt megkezdése esetén a 2010. évi adóalapja) legalább a jövedelem- (nyereség-) minimum összegével egyezik meg [kivéve, ha a 49/B. § (20) bekezdésének hatálya alá tartozik, azaz kezdőnek minősül, vagy elemi kár sújtotta], és
•vele szemben az államháztartásról szóló törvényben meghatározott rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének megsértése miatt az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakában és a megelőző adóévben a munkaügyi hatóság, az adóhatóság vagy az egyenlő bánásmód követelményének ellenőrzésére jogosult hatóság jogerős és végrehajtható közigazgatási határozata, illetőleg – a határozat bírósági felülvizsgálata esetén – jogerős bírósági határozat nem szabott ki munkaügyi, vagy az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvényben meghatározott bírságot vagy az adózás rendjéről szóló törvény szerinti mulasztási bírságot, azzal, hogy az államháztartásról szóló törvényben meghatározott rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének megsértését nem érinti, ha az egyéni vállalkozó a jogerős közigazgatási határozatban vagy jogerős bírósági határozattal elbírált közigazgatási határozatban foglalt kötelezettségét az előírt határidőben vagy határnapon teljesíti.
•az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakának minden naptári napjára vonatkozóan ténylegesen, vagy az adóévben az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakára eső naptári napokkal arányosan
◦legalább az átlagos állományi létszám és a minimálbér napi összegének szorzataként meghatározott járulékalap kétszeresére, vagy
◦ha a székhelye jogszabályban megnevezett leghátrányosabb térségek, települések valamelyikében van – legalább az átlagos állományi létszám és a minimálbér napi összegének szorzataként meghatározott járulékalapra vallott be nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot.
Amennyiben az egyéni vállalkozó a 2010-ben az első félévre megállapított vállalkozói adóalapra a 10 százalékos adókulcsot alkalmazza, akkor egyebekben az szja-törvény 49/B. § 2010. június 30-án hatályos (10) bekezdésének a)–e) pontját követő egyéb rendelkezései – az utolsó mondata helyett pedig az szja-törvény új 84/A § (5) bekezdésének rendelkezései – szerint kell eljárnia, továbbá a 49/B. § 2010. június 30-án hatályos (21), (22) és (25) bekezdésének rendelkezéseit is alkalmaznia kell.
Ez azt jelenti, hogy
•a 10 százalék és a 19 százalék adó különbözetének megfelelő összeget az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések szempontjából minősíteni kell, továbbá az egyéni vállalkozó köteles a bevallásában tájékoztató adatként feltüntetni és – a bevallás benyújtásának évét kezdő évnek tekintve – nyilvántartásba venni;
•a nyilvántartott adókülönbözet annyiban és akkor vezethető ki a nyilvántartásból, ha és amennyiben az egyéni vállalkozó azt a törvényben előírt célokra használja fel, vagy 30 napon belül megfizeti a kivezetett résszel azonos összegű adót;
•a nyilvántartásba vétel évét követő harmadik adóév végéig a nyilvántartásban maradt résszel azonos összegű adót a negyedik adóév első hónapja utolsó napjáig mindenképpen meg kell állapítani és fizetni, az említett napot követő első adóbevallásban be is kell vallani. Amennyiben a magánszemély egyéni vállalkozói jogállása az említett időszak alatt bármely okból megszűnik (ide nem értve, ha annak oka cselekvőképességének elvesztése vagy a halála), a nyilvántartásban maradt résszel azonos összegű adót a jogállás megszűnésének napját követő 30 napon belül kell megfizetni;
•bármely esetben a fizetendő adót a késedelmi pótlékra vonatkozó rendelkezések szerint késedelmi pótlékkal növelten kell megfizetni;
A 2010. évi de minimis támogatás megállapítása
A vállalkozói bevételt 2010-ben csökkentő kedvezmények adóévi csekély összegű (de minimis) támogatástartalmát a következők szerint kell megállapítani:
•A 2010. adóévben érvényesített összes kedvezményt az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakának és az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. június 30-a utáni időszakának naptári napjai arányában meg kell osztani.
•A de minimis támogatást
◦az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakára jutó összegből az 50 millió forintot
◦az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. június 30-a utáni időszakára jutó összegből a 250 millió forintot
meg nem haladó rész után 10 százalék, az azt meghaladó rész után 19 százalék adómértékkel kell kiszámítani.
A 2010. évi egyes de minimis támogatások visszafizetése
Ha az egyéni vállalkozónak a 2010. évben érvényesített kisvállalkozói kedvezménnyel, illetve nyilvántartásba vett fejlesztési tartalékkal összefüggésben a későbbiekben adómegfizetési kötelezettsége keletkezik, az erre vonatkozó rendelkezést a következőképpen kell alkalmazni:
•A 2010. évben érvényesített kisvállalkozói kedvezményből az szja-törvény 49/B. § (11) bekezdése alapján adómegfizetési kötelezettséggel járó összeg kétszeresét az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakára és az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. június 30-a utáni időszakára eső naptári napokkal arányosan meg kell osztani. A megosztott részek adótartalmát (az adóként megfizetendő összeget) az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakára és az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. június 30-a utáni időszakára meghatározott és alkalmazott adómértékkel kell kiszámítani.
•A 2010. évben fejlesztési tartalékként nyilvántartásba vett összegből az szja-törvény 49/B. § (16) bekezdése alapján adómegfizetési kötelezettséggel járó részt az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakára és az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. június 30-a utáni időszakára eső naptári napokkal arányosan meg kell osztani. A hivatkozott bekezdés a) pontja szerinti vállalkozói személyi jövedelemadó-mértékként az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakára és az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. június 30-a utáni időszakára meghatározott és alkalmazott adómértéket kell figyelembe venni. Az adómegfizetési kötelezettséggel járó részekből az előzőek szerint kiszámított vállalkozói személyi jövedelemadó levonása után fennmaradó összegek képezik a hivatkozott bekezdés b) pontja szerinti vállalkozói osztalékalapot, mely után az adó mértéke 25 százalék.
Adóelőleg-fizetés
A módosítással összefüggésben az adóelőleg-fizetés szabálya is megváltozott. A módosítás lényege az, hogy 2011-től az egyéni vállalkozó a vállalkozói személyi jövedelemadó-előleget az év elejétől halmozott adóelőleg-alap 500 millió forintot meg nem haladó összegére 10 százalékkal fizetheti meg. A 10 százalékos adókulcs feltétel nélkül alkalmazható, és nem kell számolni azzal, hogy a megtakarított adót nyilvántartásba kell venni az adóévet követően, és azzal sem, hogy azt cél szerint el is kellene költeni.
Az adóelőleg-fizetés 2010. első két negyedévében már teljesült, míg a harmadik és negyedik negyedévben fizetendő adóelőlegre átmeneti rendelkezés vonatkozik.
Adóelőleg fizetés a 2010. második félévében
A módosítás okán a 2010. második félévére fizetendő adóelőleg megállapítására vonatkozó szabályok is megváltoztak. A módosítás lényege az, hogy amennyiben az év elejétől számított halmozott adóelőleg-alap második félévre eső része a 250 millió forintot nem haladja meg, az egyéni vállalkozó jogosult 10 százalék mértékkel fizetni a rá vonatkozó személyi jövedelemadó-előleget azzal, hogy a 10 százalék adókulcs feltétel nélkül alkalmazható.
A harmadik és negyedik negyedévben fizetendő adóelőleget – a már megfizetett adóelőleg figyelembevételével – az egyéni vállalkozó 10 százalékkal állapíthatja meg az év elejétől halmozott adóelőleg-alapnak
a) a 2010. július 1-je előtti időszakra eső naptári napjaival arányos összegéből az 50 millió forintot meg nem haladó részre, feltéve, hogy a 10 százalékos adókulcsra való jogosultságának egyéb feltételei erre az időszakra fennállnak;
b) a 2010. június 30-a utáni időszakra eső naptári napjaival arányos 250 millió forintot meg nem haladó részre,
de együttvéve legfeljebb 300 millió forintot meg nem haladó összegre.
A 2010. július 1-je előtti időszakra 19 százalék az adó mértéke az 50 millió forint feletti részre, illetve akkor, amennyiben a 10 százalék adókulcs alkalmazására az egyéni vállalkozó nem jogosult, vagy jogosultsága ellenére nem él e jogával.
Példán bemutatva:
I. példa
Halmozott adóelőleg-alap a második negyedév végéig: 15 millió forint
Halmozott adóelőleg-alap a harmadik negyedév végéig: 25 millió forint
Halmozott adóelőleg-alap a negyedik negyedév végéig: 45 millió forint
Az egyéni vállalkozó az első félévre nem jogosult a 10 százalék adókulcs alkalmazására.
A harmadik negyedévre fizetendő adóelőleg meghatározása:
•Az első félévre jutó adóelőleg-alap: 25 millió *(181/365) = 12 millió 397 ezer forint
•A második félévre jutó adóelőleg-alap: 25 millió - 12 millió 397 ezer forint = 12 millió 603 ezer forint
•Halmozott fizetendő adóelőleg: 12 millió 397 ezer forint*0,19 + 12 millió 603 ezer forint*0,1 = 2 355 000 + 1 260 000 = 3 615 ezer forint
•Már megfizetett adóelőleg: 15 millió forint*0,19= 2 850 ezer forint
•A harmadik negyedévet követően fizetendő adóelőleg (3 615 ezer - 2 850 ezer) 765 ezer forint
A negyedik negyedévre fizetendő adóelőleg meghatározása:
•Az első félévre jutó adóelőleg-alap: 45 millió *(181/365) = 22 millió 315 ezer forint
•A második félévre jutó adóelőleg-alap: 45 millió - 22 millió 315 ezer forint = 22 millió 685 ezer forint
•Halmozott fizetendő adóelőleg: 22 millió 315 ezer forint *0,19 + 22 millió 685 ezer forint*0,1 (4 240 ezer +2 268 ezer) = 6 508 ezer forint
•Már megfizetett adóelőleg: 3 615 ezer forint
•A negyedik negyedévet követően fizetendő adóelőleg: 6 millió 508 ezer forint - 3 millió 615 ezer forint = 2 millió 893 ezer forint.
II. példa
Halmozott adóelőleg-alap a második negyedév végéig: 80 millió forint
Halmozott adóelőleg-alap a harmadik negyedév végéig: 120 millió forint
Halmozott adóelőleg-alap a negyedik negyedév végéig: 170 millió forint
Az egyéni vállalkozó az első félévre jogosult a 10 százalék adókulcs alkalmazására.
A harmadik negyedévre fizetendő adóelőleg meghatározása:
•Az első félévre jutó adóelőleg-alap: 120 millió *(181/365) = 59 millió 507 ezer forint
•A második félévre jutó adóelőleg-alap: 120 millió - 59 millió 507 ezer forint = 60 millió 493 ezer forint
•Halmozott fizetendő adóelőleg: 50 millió*0,1 + 9 millió 507 ezer forint*0,19 + 60 millió 493 ezer forint*0,1 = 12 millió 855 ezer forint
•Már megfizetett adóelőleg: 50 millió*0,1 + 30 millió forint*0,19 = 10 millió 700 ezer forint
•A harmadik negyedévet követően fizetendő adóelőleg: 12 millió 855 ezer forint - 10 millió 700 ezer forint = 2 millió 155 ezer forint
A negyedik negyedévre fizetendő adóelőleg meghatározása:
•Az első félévre jutó adóelőleg-alap: 170 millió *(181/365) = 84 millió 301 ezer forint
•A második félévre jutó adóelőleg-alap: 170 millió - 84 millió 301 ezer forint = 85 millió 699 ezer forint
•Halmozott fizetendő adóelőleg: 50 millió*0,1 + 34 millió 301 ezer* 0,19 + 85 millió 699 ezer forint*0,1= 20 millió 087 ezer forint
•Már megfizetett adóelőleg: 12 millió 855 ezer forint
•A negyedik negyedévet követően fizetendő adóelőleg: 20 millió 087 ezer forint -12 millió 855 ezer forint = 7 millió 232 ezer forint
Tájékoztató az egyéni vállalkozásból származó 2010. évi jövedelem utáni adó (adóelőleg) megállapításával kapcsolatos új szabályokról
Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény III. fejezetének 18-19. §-a kedvezően módosította a személyi jövedelemadó törvény hatálya alá tartozó, a vállalkozói személyi jövedelemadó szabályai szerint adózó egyéni vállalkozók esetében a vállalkozói adóalap után fizetendő vállalkozói személyi jövedelemadó mértékét.
Az új szabályok szerint éves szinten 500 millió forint vállalkozói adóalapig 10 százalék a vállalkozói személyi jövedelemadó mértéke, az 500 millió forint feletti részre pedig továbbra is 19 százalék.
A két adókulcs alkalmazása esetén a vállalkozói bevételt csökkentő kedvezmények alapján a csekély összegű (de minimis) támogatás adóévi összegét az adóévben érvényesített összes kedvezmény értékéből az 500 millió forintot meg nem haladó rész után 10 százalék, az e feletti összegre 19 százalék adómértékkel kell kiszámítani.
A bevezetett új rendelkezést 2010. június 30.- át követően kell alkalmazni.
A 2010. évre vonatkozó átmeneti szabályokról a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: szja-törvény) új 84/A §-a rendelkezik.
A 2010. évi vállalkozói adóalap utáni adó megállapítása
Az átmeneti rendelkezéseknek megfelelően a 2010. évi adókötelezettség megállapításakor az szja-törvény 49/B. § (8) bekezdésének rendelkezése szerint a 2010. évre megállapított vállalkozói adóalapot - ha nemzetközi szerződés rendelkezéséből következik, a módosított vállalkozói adóalapot - az első és a második félévre meg kell osztani az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti és 2010. június 30-a utáni időszakára eső naptári napok arányában.
A 2010. második félévre arányosított vállalkozói adóalap adója
A 250 millió forintot meg nem haladó rész után a 10 százalék adókulcs feltétel nélkül alkalmazható, további rész után pedig az adó mértéke 19 százalék.
A 2010. első félévre arányosított vállalkozói adóalap adója
A teljes összeg után – amennyiben az egyéni vállalkozó nem jogosult a 10 százalék adókulcs alkalmazására, illetve, amennyiben jogosultsága ellenére sem választja azt – a vállalkozói személyi jövedelemadó 19 százalék.
Az 50 millió forintot meg nem haladó összeg után – az egyéni vállalkozó választása alapján – 10 százalék, feltéve, hogy
•az szja-törvény 49/B. § 2010. június 30-án hatályos (9) bekezdése b) pontjának rendelkezését nem alkalmazza, vagyis kisvállalkozói adókedvezményt nem érvényesít, és
•a foglalkoztatottainak - havi átlagos létszámadatok számtani átlaga alapján meghatározott - átlagos állományi létszáma az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakában legalább fél fő, vagy választása szerint az adóév egészére számítva legalább egy fő, és
•az egyéni vállalkozó 2010. első félévre arányosított adóalapja és a 2009. évi vállalkozói adóalapja (a tevékenység 2010-ben történt megkezdése esetén a 2010. évi adóalapja) legalább a jövedelem- (nyereség-) minimum összegével egyezik meg [kivéve, ha a 49/B. § (20) bekezdésének hatálya alá tartozik, azaz kezdőnek minősül, vagy elemi kár sújtotta], és
•vele szemben az államháztartásról szóló törvényben meghatározott rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének megsértése miatt az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakában és a megelőző adóévben a munkaügyi hatóság, az adóhatóság vagy az egyenlő bánásmód követelményének ellenőrzésére jogosult hatóság jogerős és végrehajtható közigazgatási határozata, illetőleg – a határozat bírósági felülvizsgálata esetén – jogerős bírósági határozat nem szabott ki munkaügyi, vagy az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvényben meghatározott bírságot vagy az adózás rendjéről szóló törvény szerinti mulasztási bírságot, azzal, hogy az államháztartásról szóló törvényben meghatározott rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének megsértését nem érinti, ha az egyéni vállalkozó a jogerős közigazgatási határozatban vagy jogerős bírósági határozattal elbírált közigazgatási határozatban foglalt kötelezettségét az előírt határidőben vagy határnapon teljesíti.
•az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakának minden naptári napjára vonatkozóan ténylegesen, vagy az adóévben az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakára eső naptári napokkal arányosan
◦legalább az átlagos állományi létszám és a minimálbér napi összegének szorzataként meghatározott járulékalap kétszeresére, vagy
◦ha a székhelye jogszabályban megnevezett leghátrányosabb térségek, települések valamelyikében van – legalább az átlagos állományi létszám és a minimálbér napi összegének szorzataként meghatározott járulékalapra vallott be nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot.
Amennyiben az egyéni vállalkozó a 2010-ben az első félévre megállapított vállalkozói adóalapra a 10 százalékos adókulcsot alkalmazza, akkor egyebekben az szja-törvény 49/B. § 2010. június 30-án hatályos (10) bekezdésének a)–e) pontját követő egyéb rendelkezései – az utolsó mondata helyett pedig az szja-törvény új 84/A § (5) bekezdésének rendelkezései – szerint kell eljárnia, továbbá a 49/B. § 2010. június 30-án hatályos (21), (22) és (25) bekezdésének rendelkezéseit is alkalmaznia kell.
Ez azt jelenti, hogy
•a 10 százalék és a 19 százalék adó különbözetének megfelelő összeget az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések szempontjából minősíteni kell, továbbá az egyéni vállalkozó köteles a bevallásában tájékoztató adatként feltüntetni és – a bevallás benyújtásának évét kezdő évnek tekintve – nyilvántartásba venni;
•a nyilvántartott adókülönbözet annyiban és akkor vezethető ki a nyilvántartásból, ha és amennyiben az egyéni vállalkozó azt a törvényben előírt célokra használja fel, vagy 30 napon belül megfizeti a kivezetett résszel azonos összegű adót;
•a nyilvántartásba vétel évét követő harmadik adóév végéig a nyilvántartásban maradt résszel azonos összegű adót a negyedik adóév első hónapja utolsó napjáig mindenképpen meg kell állapítani és fizetni, az említett napot követő első adóbevallásban be is kell vallani. Amennyiben a magánszemély egyéni vállalkozói jogállása az említett időszak alatt bármely okból megszűnik (ide nem értve, ha annak oka cselekvőképességének elvesztése vagy a halála), a nyilvántartásban maradt résszel azonos összegű adót a jogállás megszűnésének napját követő 30 napon belül kell megfizetni;
•bármely esetben a fizetendő adót a késedelmi pótlékra vonatkozó rendelkezések szerint késedelmi pótlékkal növelten kell megfizetni;
A 2010. évi de minimis támogatás megállapítása
A vállalkozói bevételt 2010-ben csökkentő kedvezmények adóévi csekély összegű (de minimis) támogatástartalmát a következők szerint kell megállapítani:
•A 2010. adóévben érvényesített összes kedvezményt az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakának és az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. június 30-a utáni időszakának naptári napjai arányában meg kell osztani.
•A de minimis támogatást
◦az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakára jutó összegből az 50 millió forintot
◦az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. június 30-a utáni időszakára jutó összegből a 250 millió forintot
meg nem haladó rész után 10 százalék, az azt meghaladó rész után 19 százalék adómértékkel kell kiszámítani.
A 2010. évi egyes de minimis támogatások visszafizetése
Ha az egyéni vállalkozónak a 2010. évben érvényesített kisvállalkozói kedvezménnyel, illetve nyilvántartásba vett fejlesztési tartalékkal összefüggésben a későbbiekben adómegfizetési kötelezettsége keletkezik, az erre vonatkozó rendelkezést a következőképpen kell alkalmazni:
•A 2010. évben érvényesített kisvállalkozói kedvezményből az szja-törvény 49/B. § (11) bekezdése alapján adómegfizetési kötelezettséggel járó összeg kétszeresét az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakára és az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. június 30-a utáni időszakára eső naptári napokkal arányosan meg kell osztani. A megosztott részek adótartalmát (az adóként megfizetendő összeget) az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakára és az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. június 30-a utáni időszakára meghatározott és alkalmazott adómértékkel kell kiszámítani.
•A 2010. évben fejlesztési tartalékként nyilvántartásba vett összegből az szja-törvény 49/B. § (16) bekezdése alapján adómegfizetési kötelezettséggel járó részt az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakára és az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. június 30-a utáni időszakára eső naptári napokkal arányosan meg kell osztani. A hivatkozott bekezdés a) pontja szerinti vállalkozói személyi jövedelemadó-mértékként az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakára és az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. június 30-a utáni időszakára meghatározott és alkalmazott adómértéket kell figyelembe venni. Az adómegfizetési kötelezettséggel járó részekből az előzőek szerint kiszámított vállalkozói személyi jövedelemadó levonása után fennmaradó összegek képezik a hivatkozott bekezdés b) pontja szerinti vállalkozói osztalékalapot, mely után az adó mértéke 25 százalék.
Adóelőleg-fizetés
A módosítással összefüggésben az adóelőleg-fizetés szabálya is megváltozott. A módosítás lényege az, hogy 2011-től az egyéni vállalkozó a vállalkozói személyi jövedelemadó-előleget az év elejétől halmozott adóelőleg-alap 500 millió forintot meg nem haladó összegére 10 százalékkal fizetheti meg. A 10 százalékos adókulcs feltétel nélkül alkalmazható, és nem kell számolni azzal, hogy a megtakarított adót nyilvántartásba kell venni az adóévet követően, és azzal sem, hogy azt cél szerint el is kellene költeni.
Az adóelőleg-fizetés 2010. első két negyedévében már teljesült, míg a harmadik és negyedik negyedévben fizetendő adóelőlegre átmeneti rendelkezés vonatkozik.
Adóelőleg fizetés a 2010. második félévében
A módosítás okán a 2010. második félévére fizetendő adóelőleg megállapítására vonatkozó szabályok is megváltoztak. A módosítás lényege az, hogy amennyiben az év elejétől számított halmozott adóelőleg-alap második félévre eső része a 250 millió forintot nem haladja meg, az egyéni vállalkozó jogosult 10 százalék mértékkel fizetni a rá vonatkozó személyi jövedelemadó-előleget azzal, hogy a 10 százalék adókulcs feltétel nélkül alkalmazható.
A harmadik és negyedik negyedévben fizetendő adóelőleget – a már megfizetett adóelőleg figyelembevételével – az egyéni vállalkozó 10 százalékkal állapíthatja meg az év elejétől halmozott adóelőleg-alapnak
a) a 2010. július 1-je előtti időszakra eső naptári napjaival arányos összegéből az 50 millió forintot meg nem haladó részre, feltéve, hogy a 10 százalékos adókulcsra való jogosultságának egyéb feltételei erre az időszakra fennállnak;
b) a 2010. június 30-a utáni időszakra eső naptári napjaival arányos 250 millió forintot meg nem haladó részre,
de együttvéve legfeljebb 300 millió forintot meg nem haladó összegre.
A 2010. július 1-je előtti időszakra 19 százalék az adó mértéke az 50 millió forint feletti részre, illetve akkor, amennyiben a 10 százalék adókulcs alkalmazására az egyéni vállalkozó nem jogosult, vagy jogosultsága ellenére nem él e jogával.
Példán bemutatva:
I. példa
Halmozott adóelőleg-alap a második negyedév végéig: 15 millió forint
Halmozott adóelőleg-alap a harmadik negyedév végéig: 25 millió forint
Halmozott adóelőleg-alap a negyedik negyedév végéig: 45 millió forint
Az egyéni vállalkozó az első félévre nem jogosult a 10 százalék adókulcs alkalmazására.
A harmadik negyedévre fizetendő adóelőleg meghatározása:
•Az első félévre jutó adóelőleg-alap: 25 millió *(181/365) = 12 millió 397 ezer forint
•A második félévre jutó adóelőleg-alap: 25 millió - 12 millió 397 ezer forint = 12 millió 603 ezer forint
•Halmozott fizetendő adóelőleg: 12 millió 397 ezer forint*0,19 + 12 millió 603 ezer forint*0,1 = 2 355 000 + 1 260 000 = 3 615 ezer forint
•Már megfizetett adóelőleg: 15 millió forint*0,19= 2 850 ezer forint
•A harmadik negyedévet követően fizetendő adóelőleg (3 615 ezer - 2 850 ezer) 765 ezer forint
A negyedik negyedévre fizetendő adóelőleg meghatározása:
•Az első félévre jutó adóelőleg-alap: 45 millió *(181/365) = 22 millió 315 ezer forint
•A második félévre jutó adóelőleg-alap: 45 millió - 22 millió 315 ezer forint = 22 millió 685 ezer forint
•Halmozott fizetendő adóelőleg: 22 millió 315 ezer forint *0,19 + 22 millió 685 ezer forint*0,1 (4 240 ezer +2 268 ezer) = 6 508 ezer forint
•Már megfizetett adóelőleg: 3 615 ezer forint
•A negyedik negyedévet követően fizetendő adóelőleg: 6 millió 508 ezer forint - 3 millió 615 ezer forint = 2 millió 893 ezer forint.
II. példa
Halmozott adóelőleg-alap a második negyedév végéig: 80 millió forint
Halmozott adóelőleg-alap a harmadik negyedév végéig: 120 millió forint
Halmozott adóelőleg-alap a negyedik negyedév végéig: 170 millió forint
Az egyéni vállalkozó az első félévre jogosult a 10 százalék adókulcs alkalmazására.
A harmadik negyedévre fizetendő adóelőleg meghatározása:
•Az első félévre jutó adóelőleg-alap: 120 millió *(181/365) = 59 millió 507 ezer forint
•A második félévre jutó adóelőleg-alap: 120 millió - 59 millió 507 ezer forint = 60 millió 493 ezer forint
•Halmozott fizetendő adóelőleg: 50 millió*0,1 + 9 millió 507 ezer forint*0,19 + 60 millió 493 ezer forint*0,1 = 12 millió 855 ezer forint
•Már megfizetett adóelőleg: 50 millió*0,1 + 30 millió forint*0,19 = 10 millió 700 ezer forint
•A harmadik negyedévet követően fizetendő adóelőleg: 12 millió 855 ezer forint - 10 millió 700 ezer forint = 2 millió 155 ezer forint
A negyedik negyedévre fizetendő adóelőleg meghatározása:
•Az első félévre jutó adóelőleg-alap: 170 millió *(181/365) = 84 millió 301 ezer forint
•A második félévre jutó adóelőleg-alap: 170 millió - 84 millió 301 ezer forint = 85 millió 699 ezer forint
•Halmozott fizetendő adóelőleg: 50 millió*0,1 + 34 millió 301 ezer* 0,19 + 85 millió 699 ezer forint*0,1= 20 millió 087 ezer forint
•Már megfizetett adóelőleg: 12 millió 855 ezer forint
•A negyedik negyedévet követően fizetendő adóelőleg: 20 millió 087 ezer forint -12 millió 855 ezer forint = 7 millió 232 ezer forint
pénzkezési szabályzat -készpénz záróállomány meghatározása
2000. évi C. tv a Számvitelről
14§ (8) A pénzkezelési szabályzatban rendelkezni kell legalább a pénzforgalom (készpénzben, illetve bankszámlán történő) lebonyolításának rendjéről, a pénzkezelés személyi és tárgyi feltételeiről, felelősségi szabályairól, a készpénzben és a bankszámlán tartott pénzeszközök közötti forgalomról, a készpénzállományt érintő pénzmozgások jogcímeiről és eljárási rendjéről, a napi készpénz záró állomány maximális mértékéről, a készpénzállomány ellenőrzésekor követendő eljárásról, az ellenőrzés gyakoriságáról, a pénzszállítás feltételeiről, a pénzkezeléssel kapcsolatos bizonylatok rendjéről és a pénzforgalommal kapcsolatos nyilvántartási szabályokról.
(9) A (8) bekezdés szerinti napi készpénz záró állomány maximális mértékét annak figyelembevételével kell meghatározni, hogy a készpénz napi záró állományának naptári hónaponként számított napi átlaga - kivéve, ha külön jogszabály eltérően rendelkezik - nem haladhatja meg az előző üzleti év - éves szintre számított - összes bevételének 2%-át, illetve ha az előző üzleti év összes bevételének 2%-a nem éri el az 500 ezer forintot, akkor az 500 ezer forintot. Az átlag számításánál az adott hónap naptári napjainak záró készpénz állományát kell figyelembe venni. Mindaddig, amíg az előző üzleti év összes bevétel adata nem áll rendelkezésre, addig az azt megelőző üzleti év összes bevételét kell alapul venni.
14§ (8) A pénzkezelési szabályzatban rendelkezni kell legalább a pénzforgalom (készpénzben, illetve bankszámlán történő) lebonyolításának rendjéről, a pénzkezelés személyi és tárgyi feltételeiről, felelősségi szabályairól, a készpénzben és a bankszámlán tartott pénzeszközök közötti forgalomról, a készpénzállományt érintő pénzmozgások jogcímeiről és eljárási rendjéről, a napi készpénz záró állomány maximális mértékéről, a készpénzállomány ellenőrzésekor követendő eljárásról, az ellenőrzés gyakoriságáról, a pénzszállítás feltételeiről, a pénzkezeléssel kapcsolatos bizonylatok rendjéről és a pénzforgalommal kapcsolatos nyilvántartási szabályokról.
(9) A (8) bekezdés szerinti napi készpénz záró állomány maximális mértékét annak figyelembevételével kell meghatározni, hogy a készpénz napi záró állományának naptári hónaponként számított napi átlaga - kivéve, ha külön jogszabály eltérően rendelkezik - nem haladhatja meg az előző üzleti év - éves szintre számított - összes bevételének 2%-át, illetve ha az előző üzleti év összes bevételének 2%-a nem éri el az 500 ezer forintot, akkor az 500 ezer forintot. Az átlag számításánál az adott hónap naptári napjainak záró készpénz állományát kell figyelembe venni. Mindaddig, amíg az előző üzleti év összes bevétel adata nem áll rendelkezésre, addig az azt megelőző üzleti év összes bevételét kell alapul venni.
elég sokáig nem jelentkeztem, sajnos még mindig nem indult el a vállalkozás, de már elég közel állok a végéhez. Az üzlet megven, egy új építésű, amit majd csak október végén adnak át.
Közben bejártam egy csomó nagykert, néztem árakat, minőséget. Sajnos most tapasztalatom szerint nagyon kevés áru van a nagyker piacon, állítólag most a börzések is vásárolnak, meg mindenki cseréli le a nyári kollekciókat őszi-télire. Remélem ez csak átmeneti. Addig is elkeztem a beszerzést. Erről majd részletesen írok.
Viszont most feltöltök egy-két hasznos törvényi tudnivalót.
Közben bejártam egy csomó nagykert, néztem árakat, minőséget. Sajnos most tapasztalatom szerint nagyon kevés áru van a nagyker piacon, állítólag most a börzések is vásárolnak, meg mindenki cseréli le a nyári kollekciókat őszi-télire. Remélem ez csak átmeneti. Addig is elkeztem a beszerzést. Erről majd részletesen írok.
Viszont most feltöltök egy-két hasznos törvényi tudnivalót.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)